Ugrás a tartalomhoz

Alveoláris, zöngétlen zárhang

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IPA
IPA-kód103
IPA-jelt
IPA-kép
X-SAMPAt
Kirshenbaumt
HangmintaHallgat hallgat

Az alveoláris, zöngétlen zárhang számos beszélt nyelvben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) az alveoláris mellett a dentális és a posztalveoláris zöngétlen zárhangot is t jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig szintén t.

Dentális formáját a t̪ jellel lehet megkülönböztetni, vö. dentális, zöngétlen zárhang, az IPA kiegészítése pedig tartalmazza egy kettős aláhúzással megjelölt változatát is, amely kimondottan az alveoláris kiejtését jelöli (t͇). Az alveoláris, zöngétlen zárhangot a magyar nyelvben leggyakrabban a t betű jelöli (bár előfordul, hogy a t betű alveoláris, zöngés zárhangot jelöl, mint pl. a hatból szóban, és az is előfordul, hogy az alveoláris, zöngétlen zárhangot a d betű jelöli, mint pl. a vodka szóban).

A [t] hang igen elterjedt a nyelvek között: a világ nyelveinek leggyakoribb mássalhangzó-fonémái a [t], a [k] és a [p]. A legtöbb nyelvben előfordul legalább egy egyszerű [t], némelyekben pedig egynél több változatát is megkülönböztetik. A [t] nélküli nyelvek közé tartozik a hawaii (Ni‘ihaun kívül; a [t]-t tartalmazó jövevényszavakban ezt a hangot a hawaii veláris, zöngétlen zárhanggal helyettesíti), a köznyelvi szamoai (amelyből az [n] is hiányzik), valamint a Dél-Afrikában használt nǀu.[forrás?]

Jellemzői

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alveoláris, zöngétlen zárhang jellemzői:

Változatai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
IPALeírás
ttenuis t
tʰhehezetes (aspirált) t
tʲpalatalizált t
tʷlabializált t
ⁿtprenazalizált t
tˤfaringalizált t
t̚felengedés nélküli t
tʼejektív t

Előfordulása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alveoláris, zöngétlen, hehezet nélküli (aspirálatlan) zárhang az egyik legelterjedtebb beszédhang: szinte minden nyelvben megtalálható.[1]

NyelvSzóIPAJelentésJegyzet
angoltick[tʰɪk] ’pipa, kipipál’L. angol hangtan
csehtoto[toto] ’ez’L. cseh hangtan
finnparta[pɑrtɑ] ’szakáll’A dentális, zöngétlen zárhang allofónja. L. finn hangtan
francia[2]tordu[tɔʀdy] ’görbe’L. francia hangtan
görögτρία[ˈtria] ’három’L. újgörög hangtan
holland[3]taal[taːl]’nyelv’L. holland hangtan
japán[4]特別/tokubetsu[tokɯbetsɯ] ’speciális’L. japán hangtan
kínaimandarin大/dà[ta˥˩] ’nagy’Szembenáll a hehezetes formájával. L. mandarin hangtan
koreai턱/teok[tʰʌk̚ ] ’állkapocs’L. koreai hangtan
magyar[5]tutaj[tutɒj] ’tutaj’L. magyar hangtan
malájtahun[tahun]’év’
máltaitassew[tasˈsew]’igaz, helyes’
németTochter[ˈtʰɔxtɐ] ’lánya vkinek’L. német hangtan
norvégtann[tʰɑn] ’fog’L. norvég hangtan
nunggubuyu[6][taɾawa]’kapzsi’
örményտուն[tun] (segítség·infó)’ház’
szlovákto[to] ’az’ (rámutatás)
thaiตา/ta[taː˥˧]’szem’
vietnámiti[ti] ’hiba, hiányosság’L. vietnámi hangtan
yiꄉ/da[ta˧] ’tesz, helyez’hehezet nélküli formában
ꄣ/ta[tʰa˧] ’agyagkorsó’hehezetes formában

Hivatkozások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Liberman, AM; Cooper, FS; Shankweiler, DP; Studdert-Kennedy, M (1967), "Perception of the speech code", Psychological Review, 74 (6).
  2. ↑ Fougeron & Smith (1993:73)
  3. ↑ Gussenhoven (1992:45)
  4. ↑ Okada (1991:94)
  5. ↑ Szende (1994:91)
  6. ↑ Ladefoged (2005:158)

Irodalom

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Fougeron, Cecile; Smith, Caroline L (1993), "Illustrations of the IPA:French", Journal of the International Phonetic Association, 23 (2): 73–76
  • Gussenhoven, Carlos (1992), "Dutch", Journal of the International Phonetic Association, 22 (2): 45–47, doi:10.1017/S002510030000459X
  • Ladefoged, Peter (2005), Vowels and Consonants (Second ed.), Blackwell
  • Okada, Hideo (1991), "Phonetic Representation:Japanese", Journal of the International Phonetic Association, 21 (2): 94–97
  • Szende, Tamás (1994), "Illustrations of the IPA:Hungarian", Journal of the International Phonetic Alphabet, 24 (2): 91–94, doi:10.1017/S0025100300005090
Sablon:Mássalhangzó
Az IPA pulmonikus mássalhangzóinak táblázata kép • hang
Hely → Labiális Koronális Dorzális Radikális Glottális
↓ Mód Bila​biális Labio-​dentális Den​tális Alve​oláris Poszt​alv. Retro​flex Pala​tális Ve​láris Uvu​láris Fa​rin​gális Epi​glot-​tális Laring./​glottális
Nazális m ɱ n̪ n ɳ ɲ ŋ ɴ
Zárhang p b p̪ b̪ t̪ d̪ t d ʈ ɖ c ɟ k ɡ q ɢ ʡ ʔ
Réshang ɸ β f v θ ð s z ʃ ʒ ʂ ʐ ç ʝ x ɣ χ ʁ ħ ʕ ʜ ʢ h ɦ
Közelítőhang ʋ ɹ ɻ j ɰ
Pergőhang ʙ r • * ʀ я *
Legyintőhang ⱱ̟ ⱱ ɾ ɽ ɢ̆ ʡ̯
Laterális réshang ɬ ɮ ɭ˔̊ ʎ̥˔ ʟ̝̊
Lat. közelítőhang l ɭ ʎ ʟ
Lat. legyintőhang ɺ ɺ̢ * ʎ̯
Nem pulmonikus mássalhangzók
Csettintőhangok ʘ ǀ ǃ ǂ ǁ
Implozívák ɓ ɗ ʄ ɠ ʛ
Ejektívák pʼ tʼ kʼ qʼ sʼ
tsʼ tɬʼ tʃʼ kxʼ kʼ
Affrikáták (zár-rés hangok)
p̪f b̪v ts dz tʃ dʒ tɕ dʑ ʈʂ ɖʐ
t̪θ d̪ð tɬ dɮ cç ɟʝ kx ɡɣ qχ ɢʁ
Koartikulált mássalhangzók
Réshangok ɕ ʑ ɧ
Közelítőhangok ʍ w ɥ ɫ
Zárhangok k͡p ɡ͡b ŋ͡m


A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség]
A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent.
Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik.
Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő.
* A jel nincs definiálva az IPA-ban.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alveoláris,_zöngétlen_zárhang&oldid=27839628”