Ugrás a tartalomhoz

Palatális, zöngés zárhang

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IPA
IPA-kód108
IPA-jelɟ
IPA-kép
X-SAMPAJ\
KirshenbaumJ
HangmintaHallgat hallgat

A palatális, zöngés zárhang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot az ɟ (elforgatott kis „f”) jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig J\. A magyar nyelvben ezt a hangot a gy betű jelöli.

Hasonló a [d͡ʒ] posztalveoláris, zöngés affrikátához (vö. magyar dzseki), azonban ez zárhang, nem affrikáta, és a [d͡ʒ]-nél hátrébb, a [ɡ]-nél (vö. magyar gomb) pedig előrébb képződik. Minthogy nem olyan könnyű úgy megérinteni a nyelvvel a kemény szájpadlást, hogy közben a fogmeder hátsó részét nem érinti, a [ɟ] általánosságban ritkább a [d͡ʒ]-nél.[1]

A <ɟ> jel gyakran jelöli a veláris, zöngés zárhang palatalizált formáját és a hasonló affrikátákat például az ind nyelvekben. Ez olyankor fogadható el, ha a képzéshelyet szükséges megadni, de a zárhang és az affrikáta közötti különbség nem kontrasztív, ezáltal másodlagos.

A palatális, zöngés zárhang jellemzői:

NyelvSzóIPAJelentésJegyzet
albán[2]gjuhë[ˈɟuha]’nyelv’
arab[3]szudániجمل[ɟæˈmæl]’teve’Egyes nyelvjárásokban; a más nyelvváltozatokban használt /d͡ʒ/-nek felel meg. L. arab hangtan
jemeni
asu[mbuɟi]’kecske’
baszkanddere[aɲɟeɾe]’játékbaba’
csehdělám[ɟɛlaːm] ’csinálok’L. cseh hangtan
dinkajir[ɟir] ’tompa’
ega[4][ɟé]’sokasodik’
galluraipélda szükséges
görögμετάγγιση[me̞ˈtaɲɟisi] ’vérátömlesztés’L. újgörög hangtan
írGaeilge[ˈɡeːlʲɟə] ’gael’L. ír hangtan
katalánmallorcai[5]sargantana[səɾɟənˈtanə]’gyík’A más nyelvváltozatokban használt /ɡ/-nek felel meg: [səɾɣəntánə]. L. katalán hangtan
korzikaifighjulà[viɟɟuˈla]’figyelni’
lettģimene[ˈɟimene]’család’
lugandajjajja[ɟːaɟːa] ’nagyapa’
macedónраѓање[ˈraɟaɲɛ]’születés’
magyar[6]gyám[ɟaːm] ’gyám’L. magyar hangtan
norvégészaki és központi nyelvjárások[7]fadder[fɑɟːeɾ] ’keresztszülő’L. norvég hangtan
okcitánauvergnatdiguèt[ɟiˈɡɛ]’mondott’
limousindissèt[ɟiˈʃɛ]
román[8]ghimpe[ˈɟimpe] ’tüske, tövis’A /ɡ/ allofónja /i/ és /e/ előtt. L. román hangtan.
szlovákďaleký[ˈɟaʎɛkiː] ’messze’
törökgüneş[ɟyˈneʃ]’nap (égitest)’L. török hangtan
  1. ↑ Ladefoged (2005: 162)
  2. ↑ Newmark, Hubbard & Prifti (1982: 10)
  3. ↑ Watson (2002:16)
  4. ↑ Connell, Ahoua & Gibbon (2002:100)
  5. ↑ Recasens & Espinosa (2005:1)
  6. ↑ Ladefoged (2005:164)
  7. ↑ Skjekkeland (1997:105–107)
  8. ↑ DEX Online:
  • Connell, Bruce; Ahoua, Firmin; Gibbon, Dafydd (2002), "Ega", Journal of the International Phonetic Association, 32 (1): 99–104
  • Ladefoged, Peter (2005), Vowels and Consonants (Second ed.), Blackwell
  • Newmark, Leonard; Hubbard, Philip; Prifti, Peter R. (1982), Standard Albanian: A Reference Grammar for Students, Stanford University Press, ISBN 9780804711296
  • Recasens, Daniel; Espinosa, Aina (2005), "Articulatory, positional and coarticulatory characteristics for clear /l/ and dark /l/: evidence from two Catalan dialects", Journal of the International Phonetic Association, 35 (1): 1–25, doi:10.1017/S0025100305001878
  • Skjekkeland, Martin (1997), Dei norske dialektane: Tradisjonelle særdrag i jamføring med skriftmåla, Høyskoleforlaget (Norwegian Academic Press)
  • Watson, Janet (2002), The Phonology and Morphology of Arabic, New York: Oxford University Press
Az IPA pulmonikus mássalhangzóinak táblázata kép • hang
Hely → Labiális Koronális Dorzális Radikális Glottális
↓ Mód Bila​biális Labio-​dentális Den​tális Alve​oláris Poszt​alv. Retro​flex Pala​tális Ve​láris Uvu​láris Fa​rin​gális Epi​glot-​tális Laring./​glottális
Nazális m ɱ n̪ n ɳ ɲ ŋ ɴ
Zárhang p b p̪ b̪ t̪ d̪ t d ʈ ɖ c ɟ k ɡ q ɢ ʡ ʔ
Réshang ɸ β f v θ ð s z ʃ ʒ ʂ ʐ ç ʝ x ɣ χ ʁ ħ ʕ ʜ ʢ h ɦ
Közelítőhang ʋ ɹ ɻ j ɰ
Pergőhang ʙ r • * ʀ я *
Legyintőhang ⱱ̟ ⱱ ɾ ɽ ɢ̆ ʡ̯
Laterális réshang ɬ ɮ ɭ˔̊ ʎ̥˔ ʟ̝̊
Lat. közelítőhang l ɭ ʎ ʟ
Lat. legyintőhang ɺ ɺ̢ * ʎ̯
Nem pulmonikus mássalhangzók
Csettintőhangok ʘ ǀ ǃ ǂ ǁ
Implozívák ɓ ɗ ʄ ɠ ʛ
Ejektívák pʼ tʼ kʼ qʼ sʼ
tsʼ tɬʼ tʃʼ kxʼ kʼ
Affrikáták (zár-rés hangok)
p̪f b̪v ts dz tʃ dʒ tɕ dʑ ʈʂ ɖʐ
t̪θ d̪ð tɬ dɮ cç ɟʝ kx ɡɣ qχ ɢʁ
Koartikulált mássalhangzók
Réshangok ɕ ʑ ɧ
Közelítőhangok ʍ w ɥ ɫ
Zárhangok k͡p ɡ͡b ŋ͡m


A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség]
A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent.
Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik.
Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő.
* A jel nincs definiálva az IPA-ban.