Ugrás a tartalomhoz

Asszámi nyelv

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
asszámi
অসমীয়া, Ôxômiya
BeszélikIndia, Banglades, Bhután, USA
TerületAsszám
Beszélők száma13 079 696 (1991)-ben[1] fő
Írásrendszerasszámi írás
Nyelvkódok
ISO 639-1as
ISO 639-2asm
ISO 639-3asm
A Wikimédia Commons tartalmaz অসমীয়া, Ôxômiya témájú médiaállományokat.

Az asszámi nyelv (asszámiul অসমীয়া Ôxômiya) (IPA: [ɔxɔmija]) a legkeletebben beszélt indoárja nyelv, amit leginkább India Asszám államában, az ország északkeleti részén beszélnek. Ez Asszám hivatalos nyelve. Ezenkívül beszélik még a szintén északkeleten fekvő Arunácsal Pradesben és más, itteni államban. Kis létszámú asszámiul beszélő lakossággal lehet találkozni Bhutánban és Bangladesben is. Ez a legkeletibb indoeurópai nyelv, amit több mint 13 millióan beszélnek.[1]

Az asszámi kialakulása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az asszámi és rokon nyelvei, a bengáli, valamint az orijá nyelv a mágadi prákrit nyelvből fejlődött ki. Suniti Kumár Csátterji szerint a mágadi prákrit keleten négy nyelvjárás alapját vetette meg. Ezek a ráda, a vánga, a varendra és a kamarupa; ezen kívül ebből alakult ki a kamarupa apabrámsza. Ezt a nyelvet a Gangesz északi részén beszélik, s ebből fejlődtek ki az észak-bengáliai nyelvjárások Nyugat-Bengáliában és az asszámi a Brahmaputra völgyében.[2] Bár már a 13. századból is maradt fenn asszámi nyelvű írás, a nyelv legrégebbi lejegyzett emlékei az 5. századból, a Kamarupa Királyság idejéből maradtak fenn, amely az 5. és a 12. század között uralta a területet.[3] 1907-ben Nepálban asszámi nyelven írt, a 9. századból származó buddhista verseket találtak. Ezek az apabrámsza időszak végén, a kamáta király, Durlábnarajána idején jöttek létre. A csarjapada idejétől az asszámira a sin-tiveti és az ausztrálázsiai nyelvek voltak rá hatással.

Az asszámi lett az Áhom királyság udvarának nyelve a XVII. században.[4]

Az asszámi az asszámi írást használja, ami a keleti nagari írásból fejlődött ki, ami a gupta írásban találta meg gyökereit.[5] Az írásnak már a korai időktől kezdve erős hagyománya van. Ennek példáit meg lehet találni a középkori királyok rendeleteiben, földadományozásaiban, és réztábláin. Az asszáminak megvan a maga írásrendszere, amivel egy fára tudtak írni. Ezek az írások általában vallási szövegek vagy krónikák voltak. A mai asszámi helyesírása nem feltétlenül fonetikus alapú. A Hemkosh, a második asszámi szótár bevezette a szanszkrit alapú helyesírást. Ez ma az elfogadott szabályozás.

Az asszámi nyelvnek a következők a morfológiai jellemzői:[6]

  • A főnév nemét és számát nem jelöli.
  • Harmadik személy névmásaiban megkülönbözteti a nemeket.
  • Megkülönböztet tárgyas és tárgyatlan igéket.
  • A rokonsági fokot kifejező főneveket a birtokos névmásnak megfelelően ragozzák
  • Az ige szótövéből lehet melléknevet képezni.
  • A passzív szerkezetet természetes módon lehet használni.

Az asszámi betűkészlet nyolc nem nazális és öt nazális magánhangzóból, tizenöt kettőshangzóból (melyek közül kettő nazális) és huszonegy mássalhangzóból áll.[7]

Az IPA és a romanizált (ROM) átírás

Magánhangzók
 ElölKözépenHátul
 IPAROMIPAROMIPAROM
Magas ii  uu
Magas-közép     ʊû
Középső ee  oo
Alsó-közép ɛê  ɔô
Alsó   aa  
Mássalhangzók
 LabiálisAlveolárisvelárisGlottal
 IPAROMIPAROMIPAROMIPAROM
Zöngétlen hang p
pʰ
p
ph
t
tʰ
t
th
k
kʰ
k
kh
  
Zöngés hang b
bʰ
b
bh
d
dʰ
d
dh
ɡ
ɡʰ
g
gh
  
Zöngétlen réshangok   ssxxhh
Zöngés réshangok   zz    
nazális hangok mmnnŋng  
Approximants wwl, ɹl,r    

Az asszámi és az indoeurópai nyelvcsaládba tartozó rokon ind nyelvek fonetikájában számos eltérés mutatkozik.

Az asszámi nyelv fonémakészlete annyiban egyedi az ind nyelvcsoportban, hogy hiányzik belőle a hátrahajlított nyelvheggyel képzett zárhang és más zárhang közötti különbségtétel. Történelmileg a fogi és a retroflex zárhangok mindkettő beleolvadt az alveoláris (fogmedri) zárhangzóba. Ez nagymértékben megkülönbözteti az asszámit a többi ind nyelvtől, mivel megváltoztatja az artikulációt. Az egyetlen hasonló nyelv, ahol a retroflex zárthangok előrejöttek alveoláris zárthangokká, az a bengáli nyelvnek a keleti nyelvjárásai, melyek közeli nyelvrokonnak számítanak (bár ezekben is megmaradt a fogi zárthang különállása).

Zöngétlen, ínynél képzett réshangok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A többi keleti ind nyelvtől eltérően az asszámiban megvan a zöngétlen, ínynél képzett réshang x is, (x, IITG, egy anyanyelvi beszélő kiejtésében), ami történetileg a szibilánsok egyik fajtájából alakult ki. Az ínynél képzett réshang képzése a szibiláns [s]-ből egyértelmű a nyelv asszámi nevéből. Néhány asszámi Oxomiya/Ôxômiya-t szeret írni az Asomiya/Asamiya helyett, hogy utaljon a nemzetközi fonetikus ábécében [x]-szel jelölt hangra. Ez az [x] hang jelen volt a védikus szanszkrit nyelvben is, de a klasszikus szanszkritban eltűnt. Három szanszkrit szibiláns összevonásával visszajött az asszámi nyelvbe. A hang olyan közeli nyelvekben is jelen van, mint amilyen a csitagóniai.

A hangot többféleképpen írják át az IPA jelrendszerébe, attól függően, hogy zöngétlen, ínynél képzett réshang, [x], zöngétlen, uvuláris (nyelvcsappal képzett) réshang [χ] vagy zöngétlen, ínynél képzett hangnak [ɰ̥] tekintik. Ebben nincs egyetértés a vezető fonológusok és fonetikusok között. A hang néhány változatát különböző népcsoportoknál és nyelvjárásoknál figyelték meg. A beszélőtől, a beszédtől, a stílustól és a hangfelvétel minőségétől függően mindhárom alaphangot ki lehet olvasni akusztikusan az aktuális asszámi fonémából.

Az asszámi a többi indoárja nyelvvel ellentétben kiterjedten használ szájpadlási orrhangot. Ezekben a nyelvekben a szájpadlási orrhangot mindig egy másik hanggal összekötve használják, azonban az asszámiban elkülönülve használják.[8]

A keleti ind nyelvek, mint amilyen az asszámi, a bengáli, sziléti és az orijá, nem különböztetik meg a magánhangzók hosszát, azonban átfogó hátul képzett magánhangzókészletük van. Az asszámi esetében négy hátul képzett kerek magánhangzó van: az ô [ɔ], o [o], û [ʊ], és u [u]. Ez a négy magánhangzó fonetikailag eltér egymástól, mint ahogy az a következő példákban látható: কলা kôla [kɔla] 'süket', ক'লা kola [kola] 'fekete', কোলা kûla [kʊla] 'öl (testrész)', és কুলা kula [kula] 'rosta'.

A középmagasan hátul képzett kerek magánhangzó, az û [ʊ] egyedülálló a nyelvcsaládnak ebben az ágában, és az idegenek számára leginkább egy [o] és [u] közötti hangnak hallatszik. A hang olyan asszámi szavakban van meg, mint amilyen a পোত pût [pʊt] 'eltemet'.

A 19. század közepén a Sibszágár környékén beszélt nyelvjárás került a központba, mivel a britek ezt tették az ország hivatalos nyelvévé. Ennek az volt az oka, hogy a keresztény hittérítők központja ezen a területen volt. Ma a Guvahatiban beszélt nyelvet tekintik a sztenderd asszáminak. Ez a település az asszámi nyelv területének a közepén fekszik. Az iskolában tanított és az újságokban használt asszámi a nyelv különböző dialektusaiból tartalmaz elemeket. Banikanta Kakati két nyelvjárást különített el, amit (1) keleti és (2) nyugati nyelvjárásnak nevezett el. Atonban a mai nyelvészeti tanulmányok négy nyelvjárást különböztetnek meg. (Moral 1992[9]), amik keletről nyugatra haladva a következők:

  • keleti csoport, Szibszgár kerületben és környékén beszélik
  • középső csoport, a mai Nágaonban és a hozzá tartozó területeken beszélik.
  • A Kamrupi csoportot a fel nem osztott Kámrupban, Nalbariban, Barpetában, Dárrángban, Kokrajárban és Bongajgaon területein beszélik.

Az asszámi nyelvű irodalom egyre inkább terjed, erősödik. A nyelv első jellemzői a 8-12. századból származó gyűjteményben figyelhetők meg. Az első írott emlékek asszámi nyelven a 14. századi udvari költők munkái, melyek legszebb példája Madáv Kandali Kota Rámájána című munkája és a kor népszerű balladái. A 16-17. században jött létre a vajsnavit irodalom, ami elvezetett a modern irodalmi formák 19. századi megjelenéséhez.

  1. 1 2 http://www.censusindia.gov.in/ nd5a5 n+-szá03á3ás
  2. ↑ Goswami 2003 394. o.
  3. ↑ Medhi 1988 67–63. o.
  4. ↑ Guha, Amalendu The Ahom Political Sysem Social Scientist, Vol 11, No. 12 (Dec., 1983), pp3-34.
  5. ↑ Bara, Mahendra The Evolution of the Assamese Script, Axom Xahitya Xabha, Jorhat, 1981.
  6. ↑ Kommaluri, Vijayanand, et al. Issues in Morphological Analysis of North-East Indian Languages Language in India, Volume 5 : 7 July 2005
  7. ↑ Asamiya Archiválva 2005. április 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, Resource Centre for Indian Language Technology Solutions, Indian Institute of Technology, Guwahati.
  8. ↑ Assamese Design Guide Archiválva 2007. november 29-i dátummal a Wayback Machine-ben, The Resource Centre for Indian Language Technology Solutions, Indian Institute of Technology, Guwahati.
  9. ↑ Moral, Dipankar. A phonology of Asamiya Dialects : Contemporary Standard and Mayong, PhD Thesis, |Deccan College, Pune 1992.
  • ↑ Goswami 2003: Goswami, G. C.; Tamuli, Jyotiprakash (2003). Cordona, George; Jain, Dhanesh (eds.). "The Indo-Aryan Languages". Routledge: 391–443. {{cite journal}}: |contribution= ignored (súgó); Cite journal requires |journal= (súgó)
  • ↑ Medhi 1988: Medhi, Kaliram (1988). Assamese Grammar and the Origin of Assamese Language. Guwahati: Publication Board, Assam.
  • Sharma, M. M. (1990). Borthakur, H. K. (ed.). "The Comprehensive History of Assam: Ancient Period". I. Guwahati, Assam: Publication Board, Assam: 263–284. {{cite journal}}: |contribution= ignored (súgó); Cite journal requires |journal= (súgó)

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Tekintsd meg a Wikipédia asszámi nyelvű változatát!