Skót gael nyelv

Skót gael Gàidhlig [ˈkaːlikʲ]
Beszélik	Egyesült Királyság, Kanada, Egyesült Államok, Ausztrália, Új-Zéland
Terület	Skócia, Cape Breton, Új-Skócia, Glengarry megye, Ontario
Beszélők száma	58 552 Skóciában, 2000 Új-Skóciában, 1610 az Egyesült Államokban, 822 Ausztráliában, 669 Új-Zélandon. fő
Nyelvcsalád	Indoeurópai nyelvcsalád    Kelta nyelvek     Szigeti kelta nyelvek      Gael nyelvek       skót gael
Írásrendszer	Latin írás
Hivatalos állapot
Hivatalos	Skócia
Gondozza	Scottish Qualifications Authority (nem hivatalosan)
Nyelvkódok
ISO 639-1	gd
ISO 639-2	gla
A Wikimédia Commons tartalmaz Gàidhlig [ˈkaːlikʲ] témájú médiaállományokat.

A skót gael (skót gaelül gàidhlig) a goidel (gael) nyelvek csoportjába, tágabban a szigeti kelta nyelvek családjába tartozik. Ebbe a csoportba tartozik még az ír és a manx nyelv is. Ez a csoport különbözik a kelta nyelvek úgynevezett „brit” csoportjától, melybe a walesi, a korni és a breton tartozik. A skót gael, a manx és az ír gael egyaránt az óír leszármazottai. A nyelvet angolul gyakran Scottish Gaelic, Scots Gaelic vagy Gàidhlig formában említik.

Története

A gael nyelvi beszélők területi elhelyezkedése (2011)

Jövevényszavak

A skót szavak többsége kelta eredetű. Sok szót vettek át a latinból (muinntir, Didòmhnaich), az ógörögből, főleg a vallás miatt, az óskandinávból (eilean, sgeir), a héberből (Sàbaid, Aba) és a scots nyelvből (aidh, bramar).

Hasonlóan a többi indoeurópai nyelvhez, a modern dolgokra a görögből és latinból vett szavakat használja, de gael átírásban. Így a televíziót telebhisean-nak vagy cian-dhealbh-nak, a számítógépet coimpiùtar-nak nevezi, bár utóbbira az aireamhadair, bocsa-fiosa, illetve a bocsa-sgrìobhaidh is elfogadható. A cian-dhealbh, aireamhadair, bocsa-fiosa, bocsa-sgrìobhaidh belső keletkezésű skót szavak. Ennek ellenére az anyanyelvi beszélők gyakran angol szavakkal helyettesítenek még olyan kifejezéseket is, amikre van tökéletes skót változat is. Például az igék mögé egyszerűen odarakják a skót képzőket (-eadh, vagy Lewisban -igeadh, vagyis Tha mi a’ watcheadh (watchigeadh) an telly ahelyett, hogy Tha mi a’ coimhead air a’ chian-dhealbh (= ’Tévét nézek’).

Másfelől megközelítve a skót nyelv hatással volt a scots nyelvre, illetve az angolra is, főleg a sztenderd angolra. Skót jövevényszavak az angolban: whisky, slogan, brogue, jilt, clan, strontium, trousers, ahogy néhány földrajzi kifejezés is átkerült, mint ben (beinn), glen (gleann) és loch.

Gyakori skót gael szavak és kifejezések ír megfelelőkkel

Skót gael megfelelő	Ír megfelelő	Manx gael megfelelő	Magyarul
Fàilte	Fáilte	Failt	Üdv
Halò	Haileo vagy Dia dhuit (szó szerint ’Isten legyen veled’)	Hello	Helló
Latha math	Lá maith	Laa mie	Jó napot!
Ciamar a tha thu?	Conas atá tú? (Cad é mar atá tú? Ulsterben)	Kys t’ou?	Hogy vagy?
Ciamar a tha sibh?	Conas atá sibh? (Cad é mar atá sibh? Ulsterben)	Kanys ta shiu?	Hogy vagytok?
Madainn mhath	Maidin mhaith	Moghrey mie	Jó reggelt!
Feasgar math	Trathnóna maith	Fastyr mie	Jó napot!
Oidhche mhath	Oíche mhaith	Oie vie	Jó éjszakát-
Ma ’s e do thoil e	Más é do thoil é	My saillt	Ha lenne szíves...
Ma ’s e (bh)ur toil e	Más é bhur dtoil é	My salliu	Ha lennének szívesek...
Tapadh leat	Go raibh maith agat	Gura mie ayd	Köszönöm.
Tapadh leibh	Go raibh maith agaibh	Gura mie eu	Köszönjük.
Dè an t-ainm a tha ort?	Cad é an t-ainm atá ort? or Cad is ainm duit?	Cre’n ennym t’ort?	Hogy hívnak?
Dè an t-ainm a tha oirbh?	Cad é an t-ainm atá oraibh?	Cre’n ennym t’erriu?	Mi a nevetek?
Is mise...	Is mise...	Mish...	... vagyok
Slàn leat	Slán leat	Slane lhiat	Szia (búcsúzás)
Slàn leibh	Slán libh	Slane lhiu	Sziasztok (búcsúzás)
Dè a tha seo?	Cad é seo?	Cre shoh?	Mi ez?
Slàinte	Sláinte	Slaynt	Egészség! (koccintáskor)

Források

Nyelvkönyvek

• Mackinnon, Roderick: Gaelic, London, Hodder and Stoughton, 1971 (Teach Yourself Books, inkább csak nyelvtan)
• Robertson, Boyd & Iain Taylor: Gaelic: A Complete Course for Beginners, McGraw-Hill, 1995 (Teach Yourself Books)
• Spadaro, Katherine M. - Spadaro, K. - Graham, Katie: Colloquial Scottish Gaelic: The Complete Course for Beginners, London, Routledge Chapman & Hall, 2001, ISBN 0-415-20675-8

További információk

• An Etymological Dictionary of the Gaelic Language