1961

1961 más naptárakban
Gergely-naptár	1961
Ab urbe condita	2714
Bahái naptár	117 – 118
Berber naptár	2911
Bizánci naptár	7469 – 7470
Buddhista naptár	2505
Burmai naptár	1323
Dzsucse-naptár	50
Etióp naptár	1953 – 1954
Hindu naptárak
Vikram Samvat	2016 – 2017
Shaka Samvat	1883 – 1884
Holocén naptár	11961
Iráni naptár	1339 – 1340
Japán naptár	2621 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4657–4658
Kopt naptár	1677 – 1678
Koreai naptár	4294
Muszlim naptár	1380 – 1381
Örmény naptár	1410 ԹՎ ՌՆԺ
Szeleukida naptár	2272–2273
Thai szoláris naptár	2504
Zsidó naptár	5721 – 5722

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek

Évek: 1956 – 1957 – 1958 – 1959 – 1960 – 1961 – 1962 – 1963 – 1964 – 1965 – 1966

Események

Január

• január 1. – Kísérlet a jugoszláv pénz- és gazdasági reformra.
• január 3. – Az USA megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Kubával.
• január 16. – 21 év után visszatérnek Kanadából Krakkóba, a királyi várba a Wawel híres kincsei, köztük számos világhírű gobelin.
• január 17. – Patrice Lumumba meggyilkolása.
• január 20. – John Fitzgerald Kennedy az USA elnöke.
• január 22. – Nem sokkal azt követően, hogy a karib-tengeri Curaçao kikötőjét elhagyja a portugál zászló alatt hajózó Santa Maria óceánjáró, egy huszonnégy, vegyesen spanyol, illetve portugál származású tagokból álló, magát Ibér Forradalmi Felszabadítási Bizottságnak nevező csoport eltéríti, a portugál Salazar, valamint a spanyol Franco vezette diktatúrának elleni tiltakozás gyanánt.
• január 22–február 7. – Czinege Lajos altábornagy, honvédelmi miniszter vezetésével magyar delegáció tárgyal Moszkvában.

Február

• február 12. – A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének (JKSZ) Elnöksége és a Központi Bizottság (KB) kibővített ülése, amelyen visszautasítják a kommunista és a munkáspártok Jugoszláviát elítélő nyilatkozatát.
• február 15–16. – Andrej Grecsko marsall, az Egyesített Fegyveres Erők főparancsnoka Budapesten tárgyal.
• február 16. – A szejm elfogadja a lengyel nemzet gazdasági fejlődését előirányzó 5 éves tervet (1961–65).

Március

• március 1. – A csehszlovák népszámlálási adatok szerint az ország lakossága 13 745 577 fő, melyből 518 782 fő vallja magát magyarnak.
• március 21. – A román Nagy Nemzetgyűlés a munkáspárt első titkárát, Gheorghe Gheorghiu-Dejt választja meg az újonnan létrehozott Államtanács elnökévé, míg Ion Maurer a kormányfői posztot kapja.
• március 28–29. – A Varsói Szerződés Politikai Tanácsadó Testületének moszkvai ülése, melyen a magyar delegációt Kádár János és Münnich Ferenc vezeti.

Április

• április 4. – A Tóth Lajos vezérőrnagy, megbízott vezérkari főnök vezényelte katonai díszszemlén első alkalommal mutatják be a honvédség új légvédelmi rakétáit és a MiG–19 PM szuperszonikus vadászrepülőgép-raj 3 repülőgépét.
• április 12. – A Vosztok–1 a történelem első emberes űrrepülése, amelyet Jurij Gagarin szovjet kozmonauta hajt végre.
• április 15. – Az amerikai légierő bombázza Havannát.
• április 16. – A nemzetgyűlési és nemzeti tanácsi választások Lengyelországban, melyen a választók 98,34%-a a Lengyel Nemzeti Egységfront jelöltjeire szavaz.
• április 17–20. – Sikertelenül végződik a kubai emigránsok partraszállási kísérlete a Disznó-öbölben, hogy megdöntsék Fidel Castro hatalmát Kubán.
• április 21. – A holland Dirk Stikker követi Paul-Henri Spaakot a NATO főtitkári beosztásban.
• április 22. – Az Algériában élő francia ultrák által létrehozott ún. Titkos Hadsereg Szervezete (OAS) vezetői – Maurice Challe, Edmond Jouhaud és Raoul Salan tábornokok – puccsot robbantanak ki, amely azonban április 24-ére megbukik.
• április 27. – Sierra Leone függetlenné válik.

Május

• május 5. – Faji zavargások Alabama fővárosában, Montgomery-ben.
• május 15–18. – Lengyelországban az újonnan megválasztott szejm első ülésén megerősíti tisztségében a nemzetgyűlés elnökét, Czesław Wycechet és az államtanács elnökét, Aleksander Zawadzkit.
• május 16. – A hadsereg vezetésével Park Chung-hee megszerzi a hatalmat Dél-Koreában.
• május 19. – Harckészültségi szolgálatba helyezik az 1. honi légvédelmi rakétaezredet.
• május 20.–június 13. – Francia-algériai tárgyalások Évian-les-Bainsban.

Június

• június 3–4. – John Kennedy amerikai elnök és Nyikita Hruscsov, az SZKP első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Bécsben tárgyal a világpolitikai helyzetről és a két ország kapcsolatáról.
• június 8–8. – Eduárd kenti herceg, II. Erzsébet brit királynő nagybátyja, feleségül veszi Katalin kenti hercegné-t a Yorki székesegyházban. (Ugyanezen a napon London-ban Vszevolod Ivanovics orosz herceg feleségül vette Valli Knust-ot, a német némafilmsztár, Valli Valli unokahúgát.)
• június 11–12. – A tűz éjszakája Dél-Tirolban. (A robbantásos merényletekben helyi szeparatisták tönkreteszik a térség villamoshálózatát.)
• június 21–22. – A Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottsága ülésén elhatározzák, hogy 1970-ig a mezőgazdasági termelést az ipari termelés színvonalára emelik.
• június 23. – Életbe lép az Antarktisz-egyezmény, amely kikötötte a kontinens semlegességét.

Július

• július 1. – Veszprémben megalakul az 1. honi légvédelmi hadosztály-parancsnokság.
• július 4. – A K-19 atommeghajtású tengeralattjáró balesete.
• július 21–22. – Czinege Lajos honvédelmi miniszter – Ugrai Ferenc vezérkari főnök és Soós Sándor ezredes, szervezési és mozgósítási csoportfőnök kíséretében – Moszkvában tárgyal.

Augusztus

• augusztus 3. – Felállításra kerül az 5. összfegyvernemi hadsereg-parancsnokság, a 11. harckocsi-, a 15. gépkocsizó lövész-, valamint az 1. honi légvédelmi hadosztály, a Repülő-műszaki Tiszti Iskola, illetve a HM Anyagi-Technikai Főcsoportfőnökség.
• augusztus 6. – A szovjet Vosztok-program második küldetése a Vosztok–2 egynapos űrrepülésével, German Tyitovval a fedélzetén.
• augusztus 13. – Megkezdődik a berlini fal építése.
• augusztus 20. – Megnyilik az Ifjusági Művelődési Park (Ifipark).
• augusztus 26. – Utolsóként kivégzettek az 1956-os forradalommal kapcsolatban: Kovács Lajos, Hámori István és Nickelsburg László.

Szeptember

• szeptember 1–6. – Az el nem kötelezett mozgalom első csúcsértekezlete Belgrádban, 28 ország részvételével.
• szeptember 5. – Az amerikai U–2-es felderítő repülőgépek először készítenek légi felvételeket a Kubába telepített szovjet légvédelmi rakétákról és MiG–21-es vadászgépekről.
• szeptember 13. – Megalakul a második Kádár-kormány.
• szeptember 18. – A Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkárt szállító Albertina nevű DC–6-os repülőgép, közvetlenül a leszállás előtt lezuhan a függetlenné vált, polgárháborús Kongóban. (A szerencsétlenségnek 16 halottja volt.)
• szeptember 18–19. – A csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el az állami ellenőrzésről és a nemzetgazdasági nyilvántartásról.
• szeptember 28. – A damaszkuszi katonai felkelés következtében felbomlik az Egyiptom és Szíria részvételével 1958-ban létrehozott Egyesült Arab Köztársaság (EAK), de Egyiptom megtartja ezt az elnevezést egészen 1971-ig.

Október

• október 5. – A berlini válság hatására a honvédelmi miniszter – a 0037. számú parancsában – a második szolgálati évüket töltő sorállomány katonai szolgálati idejét határozatlan időre meghosszabbítja.
• október 17. – A Párizsi mészárlás során a független Algéria mellett békésen tüntetők közül a hatóságok – feltehetően – több mint 200 embert agyonvernek, és több mint 11 ezer személyt letartóztatnak. (Maurice Papon mint párizsi rendőrfőnök személyes felelősségét csak évtizedekkel később bizonyították.)
• október 17–31. – Az Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) XXII. kongresszusa.
• október 31. – Sztálin holttestét elviszik a Lenin-mauzóleumból.

November

• november 7. – Konrad Adenauert negyedik alkalommal választják szövetségi kancellárrá.
• november 13. – Josip Broz Tito jugoszláv államfő skopjei beszédében üdvözli az SZKP XXII. kongresszusának antisztálinista határozatait, egyben kijelenti, hogy lehetetlen a megbékélés az albán vezetéssel.

December

• december 13–15. – Az Észak-atlanti Tanács párizsi miniszteri ülésén a szövetség megerősítette Berlinnel kapcsolatos álláspontját, erőteljesen elítéli a berlini fal felépítését, és jóváhagyja a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét a Szovjetunióval annak megállapítása céljából, hogy találnak-e tárgyalási alapot; továbbá bejelentik egy mozgékony alkalmi erő felállítását.
• december 15. – Hamburgban vízre bocsátják a Cap San Diegót.
• december 27. – Szovjet emlékirat a nyugatnémet kormányhoz a két ország kapcsolatáról.

Határozatlan dátumú események

• az év folyamán –
  • Kína és Észak-Korea meg nem támadási szerződést köt.
  • Habsburg Ottó írásban lemond az osztrák trónigényéről. (Magyarországgal kapcsolatban azonban sosem tett ilyen gesztust.)
  • India annektálja Goát és Diut, az utolsó indiai portugál gyarmatokat.

Az év témái

1961 a sportban

• Phil Hill nyeri a Formula–1-es világbajnokságot a Ferrarival.
• Az 1961-es Formula–1 Solitude nagydíj nyertese: a brit Innes Ireland.
• A Budapesti Vasas SC nyeri az NB 1-et. Ez a klub második bajnoki címe.

1961 a tudományban

• január 31. – Ham nevű hím csimpánz fellövése az űrbe a Mercury-program keretében
• április 12. – Jurij Gagarin – az akkor 27 éves orosz kozmonauta – a Vosztok–1 űrhajó fedélzetén végrehajtja az első emberes űrrepülést.
• augusztus 6–7. – German Sz. Tyitov őrnagy a Vosztok–2 űrhajó fedélzetén 17-szer megkerüli a Földet.

1961 a vasúti közlekedésben

• december 31. – Bezár a Békés–Vésztő vasútvonal.

1961 a zenében

• Etta James: At Least
• Ike & Tina Turner: The Soul of Ike & Tina Turner
• Elvis Presley: Something for Everybody
• Frank Sinatra: Sinatra's Swingin' Session!!! / Ring-a-Ding-Ding / Come Swing with Me! / Sinatra Swings / I Remember Tommy

Születések

• január 8. – Calvin Smith olimpiai- és világbajnok amerikai sprinter, korábbi világcsúcstartó
• január 11. – Eszenyi Enikő Kossuth-díjas magyar színésznő, rendező, színigazgató
• január 25. – Galambos Lajos (Lagzi Lajcsi) magyar énekes, zenész
• február 10. – Alexander Payne amerikai filmrendező, forgatókönyvíró
• február 16. – Andy Taylor, angol gitáros, dalszövegíró, énekes, lemez producer, a Duran Duran gitárosa
• február 17. – Meir Kessler rabbi
• március 14. – Penny Johnson Jerald, amerikai színésznő
• március 21. – Lothar Matthäus német labdarúgó, a magyar válogatott volt szövetségi kapitánya
• március 31. – Mácsai Pál Kossuth-díjas magyar színész, rendező, színigazgató
• április 1. – Susan Boyle brit énekes
• április 3. – Eddie Murphy amerikai színész
• május 6. – George Clooney, amerikai színész
• május 19. – Andrzej Piotr Andrzejewski lengyel repülőtiszt, dandártábornok († 2008)
• május 11. – Bicskey Lukács, magyar színész, rendező és szinkronszínész († 2015)
• május 22. – Faragó Béla zeneszerző
• június 4. – Gyurcsány Ferenc magyar közgazdász, politikus, miniszterelnök
• június 5. – Vincze Lilla magyar énekesnő, szövegíró
• június 9. – Michael J. Fox amerikai színész
• június 14. – Boy George angol zenész, énekes-dalszerző
• június 17. – Denis Lavant francia színművész
• június 18. – Alison Moyet angol énekesnő
• július 1. – Diana hercegnő Károly walesi herceg, brit trónörökös első felesége († 1997)
• július 8. – Andrew Fletcher, angol zenész, billentyűs (Depeche Mode) († 2022)
• július 15. – Forest Whitaker amerikai színész, producer, rendező
• július 23. – Martin Lee Gore (Martin Lee Gore) brit popzenész, a Depeche Mode tagja
• augusztus 4. – Barack Obama politikus, jogtudós, az USA 44. elnöke
• augusztus 14. – Luisa Fernández, Németországban élő spanyol popénekesnő
• augusztus 22. – Debbi Peterson amerikai zenész, énekesnő
• szeptember 7. – Zubornyák Zoltán, színész, színházi rendező, producer
• szeptember 9. – Szájer József magyar politikus, jogász
• szeptember 13. – Alekszandr Alekszejevics Lukjanyenko, katonatiszt, a Dnyeszter Menti Köztársaság védelmi minisztere
• szeptember 17. – Farkasinszky Edit magyar színésznő
• szeptember 18. – James Gandolfini, amerikai színész, producer († 2013)
• szeptember 19. – Kárpáti Levente, magyar színész, forgatókönyvíró
• szeptember 30. – Eric Stoltz, amerikai színész
• október 3. – Ludger Stühlmeyer német kántor és zeneszerző
• október 10. – Martin Kemp, angol színész, rendező, zenész, műsorvezető, Spandau Ballet basszusgitárosa
• október 11. – Amr Dijáb arab énekes
• október 15. – Lengyel Ferenc, magyar színművész, rendező
• október 25. – Chad Smith, a Red Hot Chili Peppers dobosa
• október 28. – Kemény István, József Attila-díjas magyar költő, író
• november 16. – Scherer Péter, Jászai Mari-díjas magyar színművész († 2026)
• november 19.
  • Meg Ryan amerikai színésznő
  • Crystal Waters amerikai énekes, dalszövegíró
• november 29. – Tom Sizemore amerikai színész († 2023)
• december 9. – Solymosi-Tari Emőke magyar zenetörténész, zenepedagógus, zenekritikus, szakújságíró

Halálozások

• január 4. – Erwin Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja (* 1887)
• január 12. – Hatvany Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (* 1880)
• január 20. – Rupert Rezső ügyvéd, újságíró, országgyűlési képviselő (* 1880)
• február 1. – Csók István festőművész (* 1865)
• február 2. – Takács József szociáldemokrata politikus, földművelésügyi miniszter (* 1884)
• február 25. – Hápka Péter ügyvéd, kárpátaljai autonómiapárti magyar politikus, magyarországi országgyűlési képviselő (* 1885)
• március 23. – Kühnel Márton vállalkozó és feltaláló, madárbarát (* 1884)
• március 31. – Paul Landowski lengyel-francia szobrász (* 1875)
• április 2. – Hacsatur Kostojanc szovjet-örmény neurofiziológus, az MTA tagja (* 1900)
• április 9. – I. Zogu albán király (* 1895)
• április 12. – Sarkadi Imre Kossuth-díjas magyar író (* 1921)
• május 6. – Lucian Blaga román író, költő, filozófus (* 1895)
• május 13. – Gary Cooper kétszeres Oscar-díjas amerikai színész (* 1901)
• május 30. – Zimmer Ferenc magyar újságíró, szerkesztő (* 1885)
• július 2. – Ernest Hemingway irodalmi Nobel-díjas amerikai regényíró, novellista, újságíró (* 1899)
• július 8. – Byssz Róbert festő, karikaturista, grafikus, újságíró. (* 1893)
• július 10. – Rajnai Gábor színművész, érdemes művész (* 1885)
• július 16. – Roska Márton régész (* 1880)
• augusztus 4. – Tildy Zoltán lelkész, politikus, köztársasági elnök (* 1889)
• augusztus 12. – Vedres Márk magyar szobrászművész (* 1870)
• augusztus 15. – Stanisław Łepkowski lengyel jogász, diplomata, volt nagykövet Budapesten (* 1892)
• augusztus 27. – Rózsahegyi Kálmán színész, tanár (* 1873)
• szeptember 6.
  • Bánó Iván magyar földbirtokos, gazdasági főtanácsos, országgyűlési képviselő (* 1888)
  • Wolfgang Berghe von Trips Formula–1-es autóversenyző (* 1928)
• szeptember 15. – Bencs Zoltán magyar minisztériumi tisztviselő, kultúrpolitikai és filmes szakember, országgyűlési képviselő (* 1889)
• szeptember 18. – Dag Hammarskjöld svéd Nobel-békedíjas diplomata, az ENSZ második főtitkára (* 1905)
• szeptember 28. – Jávorka Sándor Kossuth-díjas botanikus, az MTA tagja (* 1883)
• november 3. – Kuffner Raoul magyar üzletember, Tamara de Łempicka emigráns lengyel festő férje (* 1886)
• november 21. – Mező Ferenc, magyar sporttörténész, tanár, olimpiai bajnok (* 1885)
• november 25. – Györgyi Dénes magyar építész, a Györgyi-Giergl művészcsalád tagja (* 1886)
• december 15. – Csörgey Titusz ornitológus, festőművész (* 1875)
• december 23. – Kurt Meyer SS-tiszt, háborús bűnös (* 1910)

Nobel-díjasok

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.

Fizikai	Robert Hofstadter, Rudolf Ludwig Mössbauer
Kémiai	Melvin Calvin
Orvosi-fiziológiai	Békésy György
Irodalmi	Ivo Andrić
Béke	Dag Hjalmar Agne Carl Hammarskjöld (posztumusz)

Források

• ↑ Almár Iván et al.: Almár Iván; et al. (1996). SH Atlasz. Űrtan. Springer Hungarica Kiadó Kft., [Budapest]. ISBN 963 8455 82 9. {{cite book}}: Explicit use of et al. in: |last= (súgó)
• ↑ Baló–Lipovecz: Tények Könyve '92. Szerk. Baló György–Lipovecz Iván. [Budapest]: Ráció. 1992.  
• ↑ Németország története: Heinrich August Winkler: Németország története a modern korban II. Budapest: Osiris. 2005. ISBN 963 389 691 6