1. A francia forradalom kezdetei, kibicsakl�sa �s hitelveszt�se

[A FORRADALOM HITELVESZT�SE �S MUMUSS� V�L�SA]

�m a forradalomnak �pp ezen a pontj�n jelent meg az a probl�ma, amelyik a forradalmat a tov�bbiakban kisiklatta. Ez a probl�ma az egyh�z helyzete volt. Az egyh�z egyes kiemelked� tagjainak a helyesl�se ellen�re sem fogadta j� sz�vvel kiv�lts�gainak megnyirb�l�s�t. Enn�lfogva a forradalom vezet�iben f�l�bredt egy inger�lt ig�ny az egyh�z megrendszab�lyoz�s�ra. Ez nyilv�nult meg „A paps�g polg�ri alkotm�nya” c�m� t�rv�nyben. Ebben el�sz�r is az a felt�n�, hogy egy�ltal�n nem a szabads�g szellem�ben fogant. Azt mondt�k, hogy nem is tekinthet� igazi forradalmi jelleg� l�p�snek. Sokkal ink�bb a kir�lyi abszolutizmus jozefinista egyh�zpolitik�j�nak a n�p kez�ben val� �jraalkalmaz�sa volt. De amit a konzervat�v er�kkel �sszefon�dott egyh�z az abszol�t kir�lys�gt�l elt�rt, azt a f�lkelt n�pt�l nehezebben t�rte el. Ez�ltal l�trej�tt az a t�r�s, amelyik az addigi �ltal�nos megel�ged�s hely�be az orsz�g jelent�s r�sze sz�m�ra lelkiismereti konfliktust okozott. Ekkort�l hozta a forradalom azokat az int�zked�seket, amelyekn�l m�r nem arr�l volt sz�, hogy a n�p mit akar a hatalmasokt�l, hanem arr�l, hogy a n�p nev�ben l�trej�tt hatalom mit akar a n�pre k�nyszer�teni. Ezek az int�zked�sek a minden vonalon visszavonul�ban {4-766.} lev� monarchia ellen�ll�s�t egyszerre lelkiismereti ellen�ll�ss� �s k�ts�gbeesett� tett�k. Ezt k�vette az a mindk�t f�l r�sz�r�l hebehurgy�nak mondhat� h�bor�, amibe a forradalom sodr�dott �s az �ppen tr�nra l�pett fiatal Ferenc cs�sz�r �s sz�vets�gese elind�tott, �s amelyr�l senki nem hitte vagy k�pzelte, hogy a szenved�snek milyen �z�n�t z�d�tja mindk�t r�sztvev�re: a k�z�p-eur�pai abszol�t monarchi�kra, a francia korm�nyra �s a n�pre.

Ez a monarchia, amely �llami jogainak megnyirb�l�s�t felt�n�en t�relmesen viselte el, most egyszerre megbokrosodott. Az �j egyh�zpolitikai t�rv�nyek lelkiismereti probl�m�t jelentettek a j�mbor �s nem t�l �les elm�j� kir�ly sz�m�ra is.

A h�bor� megindul�s�t�l egyenes �t vezetett a forradalmi terror kibontakoz�s�hoz, a kir�lys�g elt�rl�s�hez, a k�zt�rsas�g kiki�lt�s�hoz, az �j n�pk�pviselet, a konvent �sszeh�v�s�hoz. Az�ta ennek sz�mos magyar�zata sz�letett. �gy p�ld�ul, hogy mindezt a h�bor� tette volna sz�ks�gess�, hogy en�lk�l a h�bor�t nem lehetett volna megv�vni. Mindez azonban tulajdonk�ppen mesebesz�d, ami a forradalom hitelveszt�s�nek helyre�ll�t�s�t c�lozta. Val�j�ban a t�rt�nelem nagy kollekt�v t�bolyainak egyik�vel �s tal�n legnevezetesebbik�vel �llunk szemben, ami a francia forradalmat l�nyeg�ben kisiklatta. Rohamos, felgyorsult, eszeveszett fejl�d�st, el�rerohan�st id�zett el� a radik�lis �s mind radik�lisabb int�zm�nyek ir�ny�ban, ami azonban azt eredm�nyezte, hogy a forradalmi v�vm�nyok k�z�l nagyon sok, k�zt�k igen fontosak, teljess�ggel veszend�be mentek. Mindez egy 25 esztend�s h�bor�t s a k�zben l�trej�tt zsarnoks�got s annak tov�bbi h�bor�it, majd a mindent betet�z� veres�get hozta az orsz�gra. V�g�l is Franciaorsz�g ott k�t�tt ki, ahova m�r egyszer az els� k�t �v ut�n eljutott, s�t azon t�ljutott; olyan alkotm�nyos monarchi�v� lett, mely sokkal ink�bb a kir�lyi hatalom t�ls�ly�n alapult, mint az 1791-es forradalmi monarchia.

{4-767.} Az 1791-es fejl�d�si szintet Franciaorsz�g tulajdonk�ppen igen nagy kit�r�k �s kanyarok ut�n, csak 80 �v m�lva, 1871-ben �rte el. K�zben volt a Bourbonok restaur�ci�ja, a kir�lyi hatalom t�ls�ly�n alapul� alkotm�nyos monarchi�ja, ut�na Lajos F�l�p polg�rkir�lys�ga, amely egy v�laszt�saiban meghamis�tott, manipul�lt alkotm�nyoss�got hozott. A m�sodik k�zt�rsas�g r�vid k�zj�t�ka ut�n k�vetkezett III. Nap�leon rend�r�llama, �s csak ezut�n �rkezett el az 1871-es harmadik k�zt�rsas�g alkotm�nya, amely – mint k�ztudott – monarchikus alkotm�nynak k�sz�lt ugyan, csak �ppen a kir�ly szem�ly�ben a verseng� felek nem tudv�n megegyezni, �gy lett bel�le Franciaorsz�g els� olyan alkotm�nya, amely a parlament t�ls�ly�n alapult. Vagyis a francia forradalom 1790-es �vekben t�rt�nt kisikl�sa gyakorlatilag egy 80 esztend�s elakad�st jelentett a francia �s vele egy�tt az eur�pai politikai fejl�d�sben.

M�g besz�lek majd arr�l, hogy e kisikl�s ut�lagos magyar�zatai l�lektanilag milyen helyet foglalnak el az eur�pai politikai gondolkod�sban. El�bb azonban n�h�ny t�telt szeretn�k lesz�gezni, amelyek mind abb�l a mag�t�l �rtet�d� felismer�sb�l k�vetkeznek, hogy ez val�ban kisikl�s volt. Ezt mindenki tudta, mindenki mondta, mindenki emlegette, �s m�gis kiesett az eur�pai politikai k�ztudatb�l.

Hogy a forradalom �rt�kei k�z�tt a legritk�bban emlegetik ezt kisikl�sk�nt, az a k�vetkez� �vtizedekben d�lt el, amikor �letbev�g� k�rd�s lett, hogy ezt a kisikl�st a forradalom diszkredit�l�sak�nt vagy a forradalom igazol�sak�nt �rt�kelj�k. Csakhogy ez a kisikl�s nem volt a forradalomnak sem a diszkredit�l�sa, sem az igazol�sa, ez egy val�s�gos kisikl�s volt, amit objekt�ven meg kell �llap�tani. Az�rt volt ez kisikl�s, mert a francia forradalom lend�lete ezzel megtorpant, meg�llott. Olyan int�zked�sek �s int�zm�nyek hozatal�ra koncentr�lta erej�t, melyek egy�ltal�n nem voltak id��ll�ak, l�trehoz�ik egyszer�en nem is annak sz�nt�k �ket. Ezt k�vette a forradalom garnit�r�j�nak teljesen cinikus �nfenntart� {4-768.} hatalmi harca. Hamarosan kialakult az a helyzet, hogy a v�laszt�sok mind nagyobb m�rt�kben monarchista t�bbs�get hoztak l�tre. Ennek ellenhat�sak�ppen a forradalom garnit�r�ja kezdett dikt�tor ut�n n�zni, akit azut�n Nap�leon szem�ly�ben tal�lt meg. Nap�leont a maga felem�s helyzete szakadatlan h�d�t�sokra ind�totta, s�t k�nyszer�tette. Ezek a h�d�t�sok a feje tetej�re �ll�tott�k eg�sz Eur�p�t, �s v�g�l �ri�si ember-, v�r- �s �rtelemvesztes�g �r�n olyan b�k�re vezettek, ami Eur�p�ban helyre�ll�totta a monarchizmus uralm�t, Franciaorsz�got visszavetette, ha nem is a r�gi monarchi�ba, de mindenesetre visszavetette a forradalom m�g�.

Ha ezt a kisikl�st nem az igazol�s vagy az el�t�l�s v�gletei k�z�tt, ide-oda csap�dva, hanem t�nyk�nt �llap�tjuk meg, akkor nyugodtan elejthetj�k �s teljesen �rtelmetlennek tarthatjuk a francia forradalomr�l speci�lisan kialakult �s kiz�r�lag ennek a forradalomnak a kisikl�s�ra szabott gyermeteg �s �rtelmetlen s�m�t.

Nem igaz az, hogy erre a r�muralomra sz�ks�g volt, mert Franciaorsz�g h�bor�s �llapotba sodr�dott. Franciaorsz�g ezt a h�bor�t nem a r�muralom �ltal nyerte meg, hanem az�rt, mert az els� �vekben a hadra kelt francia n�p val�ban a k�zt�rsas�g�rt harcolt, �s az�rt, mert a francia forradalom �ltal vezetett �ltal�nos v�dk�telezetts�g int�zm�nye olyan sz�mtani f�l�nyt biztos�tott a francia hadseregnek, amit a kissz�m� zsoldoshadseregeken alapul� monarchi�k nem tudtak kiegyenl�teni.

Mesebesz�d az, hogy a f�lkelt n�p egymag�ban is mer�ben katonai f�l�nyt jelent egy orsz�g sz�m�ra. Mindez gy�ny�r�en megbizonyosodott 1870-ben, amikor a f�lkelt francia n�p semmit sem tudott el�rni a porosz hadsereggel szemben, amely hossz� id�n kereszt�l Eur�p�ban egyed�l tartotta fenn a francia forradalom �ltal bevezetett �ltal�nos v�dk�telezetts�get.

Nem igaz az, hogy a forradalom felfalja �nn�n gyermekeit. {4-769.} Csak a s�nj�b�l kisiklott, esztelen�l felgyors�tott, az �t sz�l�n felborult forradalom az, amelyik felfalja a gyermekeit. A sikeres forradalom nem falja f�l, a sikeres forradalom el�ri a forradalomnak az adott helyzetben el�rhet� c�lj�t.

Nem igaz az, hogy a forradalom egy olyan folyamat, ahol mindig �j �s mindig radik�lis �ll�spontok gy�znek, ezeknek kell gy�zni�k, �s j�, hogy gy�znek. A forradalomban azoknak az �ll�spontoknak kell gy�zni�k – �s annyinak kell gy�znie –, amelyiknek az el�r�se az adott helyzetben lehets�ges.

Az eur�pai politikai fejl�d�snek ez a 80 esztend�s elakad�sa rendk�v�l s�lyos �s messze hat� k�vetkezm�nyekkel j�rt. K�zben forradalmak zajlottak, els�sorban Franciaorsz�gban, ezek azonban csak arra voltak j�k, hogy a k�sedelmet megpr�b�lj�k behozni.

[A HIVAT�SOS FORRADALM�R �S A MEGR�GZ�TT REAKCI�S]

Az els� s�lyos k�vetkezm�ny az volt, hogy kialakult �s a politika ter�let�n d�nt� szerephez jutott k�t, kor�bban l�nyeg�ben ismeretlen, teljess�ggel steril �s v�gs�leg hi�baval� emberfajta. A megr�gz�tt reakcion�rius �s a hivat�sos forradalm�r. A politika kor�bbi t�rt�nete ezt a k�t embert�pust nem ismerte. Voltak ugyan el�k�pei, els�sorban a vall�sh�bor�k kor�ban. �m a vall�sh�bor�k d�nt� politikai faktorai v�geredm�nyben erazmi�nus nevel�s�, t�bb�-kev�sb� szkeptikus, ha nem is felt�tlen�l hitetlen, de olyan emberek voltak, akik a vall�sh�bor�k esztelen t�boly�t – amely szint�n t�boly volt a maga idej�ben – nem engedt�k magukra hatni. Gondolok itt Or�niai Vilmosra, IV. Henrikre, Erzs�bet angol kir�lyn�re. K�z�l�k is kiemeln�m Or�niai Vilmost, aki k�l�n�sen j� p�lda arra, hogy a reakcion�rius �s forradalm�r s�m�i mennyire nem voltak �rv�nyesek abban a korban. Or�niai Vilmos egy feud�lis nagy�r volt – aki meg is maradt nagy�rnak, s�t siker�lt neki dinaszti�t is alap�tani. � azonban a 16. sz�zad legjelent�sebb forradalm�ra is. Olyan forradalmi tett f�z�dik a nev�hez, a holland partvid�k {4-770.} hal�szainak �s tenger�szeinek a felfegyverz�se, amelyik egy 20. sz�zadi hivat�sos forradalm�rnak is becs�let�re v�ln�k. De s�m�ba foglalni, hogy � mostan reakcion�rius vagy forradalm�r volt-e, ennek semmi �rtelme nincs.

L�trej�n teh�t az a k�t steril emberfajta, amib�l az egyik minden helyzetben minden forradalomnak �s minden radik�lis halad�snak ellens�ge lett, a m�sik pedig minden helyzetben �s minden�ron forradalmat akar �s csin�l. Kidolgozza ennek technik�j�t �s tudom�ny�t, szab�lyait, �s aszerint cselekszik. Vagyis: pontosan a j� forradalom legl�nyegesebb von�s�t, a t�rt�nelmi pillanathoz val� szabotts�got �s az ezzel kapcsolatos l�nyegi spontaneit�s�t �li meg.

Eur�pa, majd a vil�g 19. sz�zadban kezd�d�tt �s korunkra v�szes ar�nyokban kibontakozott nagy politikai skizofr�ni�j�nak �k a hordoz�i.

[A FOLYTON FOKOZ�D� FORRADALOM �S A FORRADALMI ER�SZAK]

K�vetkezm�nye e kibicsakl�snak a forradalom modern elm�let�nek kialakul�sa is. A forradalom k�zponti k�rd�s�re a felelet – a j� �s sikeres forradalomb�l levonhat� k�vetkezm�nyek �s tanuls�gok helyett – a francia forradalmi r�muralomnak az el�t�l�se vagy az igazol�sa lett. �gy a bel�le levont k�vetkeztet�sek s az ebb�l kialakult elm�letek is teljesen �rtelmetlenek. �m kialakult a forradalomt�l val� retteg�s, a minden�ron antiforradalm�r politikai �ll�spont, �spedig rendk�v�l nagy t�megvisszhanggal. A k�z�pr�tegeknek a forradalomt�l val� pszichotikus retteg�se innen sz�rmazik, hiszen azel�tt ezt nem ismert�k. Az�ta a forradalomt�l val� retteg�s felkelt�se majdnem mindig biztos z�loga volt a v�laszt�si sikernek.

Ugyanakkor kialakult a francia forradalmi r�muralom igazol�s�nak frazeol�gi�ja, amely abb�l �ll, hogy a r�muralom sz�ks�ges volt a h�bor�s vesz�ly elh�r�t�sa v�gett. De mint eml�tettem m�r, a h�bor� nem a forradalmi r�muralom {4-771.} �ltal, hanem annak ellen�re lett gy�zedelmes. Nem igaz, hogy a forradalom folyton fokoz�dik; a forradalomnak addig kell �s addig lehet fokoz�dnia, am�g az el�rhet� �s stabiliz�lhat� c�lokat el nem �ri; azokon azonban nem mehet t�l.

A forradalmi r�muralom igazol�s�ra alakult ki a forradalmi er�szak elm�lete. Alapj�ban v�ve forradalm�rk�r�kben ekkor lett �ltal�noss� az a k�zv�leked�s, hogy a v�rengz�st�l vonakod�, visszariad� ember eleve nem forradalm�ralkat, �s hogy a forradalm�rnak az egyik legfontosabb tulajdons�ga az, hogy t�l tudja tenni mag�t azokon a v�r�ldozatokon, amiket a forradalom nagy �s magasztos c�ljainak rendel al�.

A forradalm�rnak a legfontosabb tulajdons�ga, �s ez ritk�n van meg a hivat�sos forradalm�rban, hogy van b�tors�ga �j dolgokhoz, �s semmif�le begyepesedett gondolat, m�dszer, int�zm�ny nem �llja �tj�t annak, hogy ezeket megragadja �s megformul�zza. Aki szereti a v�rengz�st, az ett�l nemcsak hogy nem lesz j� forradalm�r, de a forradalom szempontj�b�l mell�kes dolgokra ford�tja a figyelm�t.

[AZ UT�PIZMUS DEFORM�L�D�SA]

A harmadik v�gzetes k�vetkezm�nye a francia forradalom elakad�s�nak �s kibicsakl�s�nak, hogy az ut�pizmus (amely a 18. sz�zadban a nagy hat�s� politikai gondolkod�k mellett ink�bb kuri�zus szem�lyis�geknek a sz�rakoz�sa volt, �s amelynek k�l�nb�z� megnyilv�nul�sai hatottak ugyan a francia forradalom egyes alakjaira, de nem j�tszottak d�nt� szerepet a forradalom nagy c�ljainak megval�s�t�s�ban), nos ez az ut�pizmus bele�p�lt az eur�pai forradalmi gondolkod�s rendszer�be.

Ennek a k�vetkezm�nye az, hogy a szocializmus forradalma, amely a francia forradalmi gondolatok egyik tov�bbi megold�sra v�r� nagy �gye volt, az eur�pai szocializmus gondolata ugyancsak beleker�lt e 80 esztend�s kil�t�stalans�g, vakv�g�nyra szor�totts�g �llapot�ba. A francia forradalom eredeti liber�lis demokratizmus�nak a programj�ban {4-772.} egy�ltal�n nem szerepl� ut�pista magatart�s teh�t be�p�lt a szocializmusba.

Az a felfog�s, miszerint Marx az eur�pai szocializmust megtiszt�totta az ut�pista elemekt�l �s azt tudom�nyoss� tette, teljess�ggel alaptalan. A szocializmus eg�sz elm�lete tele van ut�pista elemekkel �s ut�pista k�vetelm�nyekkel. Ezek lebont�sa a mai napig sem siker�lt, �s megtal�lhat�k egy csom� lehetetlen c�lkit�z�sben; vagy t�l j�l siker�lt a lebont�suk, s hely�kre a pragmatista machiavellizmus ker�lt.

�gy keletkezett az a szakad�k, amelyik a francia forradalmi liber�lis demokratizmust �s a szocialista forradalmat legradik�lisabban k�pvisel� kommunizmust ma a vil�gban elv�lasztja egym�st�l, �s amelyik ma a k�t szuperhatalom v�gzetes katonai szemben�ll�s�ban is tetten �rhet�.

Tiszt�ban kell lenn�nk azzal, hogy ez a 80 esztend�s elakad�s v�gzetes torzul�st hozott l�tre mind a liber�lis demokratizmus, mind a szocializmus leg�jabb kori arculat�n. Hogy ezt m�rlegelni tudjuk, ahhoz egyr�szt sz�mba kell venn�nk a liber�lis demokratizmus val�s�gos k�vetelm�nyeit, illetve az el�bb eml�tett okokb�l bek�vetkezett torzul�sait, m�sr�szt a szocializmus val�s�gos tartalm�t, illetve az el�bb eml�tett okokb�l be�llt torzul�sait.