Zakariás József
Zakariás József (Budafok, 1924. március 5. – Budapest, 1971. november 22.) olimpiai bajnok magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat balfedezete, 35 válogatott mérkőzésen játszott.
| Zakariás József | |||||||||||||||||||||
| Személyes adatok | |||||||||||||||||||||
| Születési dátum | 1924. március 5. | ||||||||||||||||||||
| Születési hely | Budafok, Magyarország | ||||||||||||||||||||
| Halálozási dátum | 1971. november 22. (47 évesen) | ||||||||||||||||||||
| Halálozási hely | Budapest, Magyarország | ||||||||||||||||||||
| Sírhely | Farkasréti temető (11/2-1-247) | ||||||||||||||||||||
| Állampolgárság | magyar | ||||||||||||||||||||
| Magasság | 172 cm | ||||||||||||||||||||
| Becenév | Zaki | ||||||||||||||||||||
| Poszt | balfedezet | ||||||||||||||||||||
| Junior klubok | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
| Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
| Válogatottság | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
| Edzőség | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
| 1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zakariás József témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||
| Szerzett érmek | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Pályafutása
szerkesztésKlubcsapatban
szerkesztésA BMTE-ből (1936–1941) a Kábelgyár SC (1941–1944) csapatába igazolt, majd 1944. őszén – 20 évesen –, az előző évek egyik meghatározó csapatának, a Gammának (1944–1950) a mezét viselte. Játszott a be nem fejezett bajnokságban, az első osztályban is, mégpedig például a Tóth György–Híres Alajos, Tamás–Horváth Károly, Szabó György, Zakariás–Kincses Mihály, Tóth Lajos, Komlódi, Kemény, Patkoló 11 tagjaként. Csak a csapat erejének kalibrálása végett: öten is válogatottak voltak, vagy lettek később közülük! Zaki a következő bő fél évtizedben nem váltott klubot. 1951-ben az akkor még éppen Budapest Bástyának nevezett MTK-hoz igazolt (1951–1956). A Budapesti Bástyával és a Vörös Lobogóval kétszer volt magyar bajnok és megnyerte a Mitrópa-kupát.
A válogatottban
szerkesztésA válogatottban 1947. augusztus 20-án, az Üllői úti, Albánia elleni Balkán-kupa találkozón debütált (3:0-s győzelem). Érdekes, hogy klubját, a MATEOSZ-t, 3 játékos is képviselte; az első gólt szerző Zsolnai János, ő és Grosics Gyula. A balfedezet 1952. májusáig "csak" 13 meccsen játszott a válogatottban, 16-ról hiányzott. Az NDK elleni Megyeri úti sikerrel (5:0) kezdődően ellenben törzstag lett, a világbajnoki döntővel bezárólag minden fontos találkozón szerepet kapott. Különösen jó teljesítményt nyújtott a jugoszlávok elleni olimpiai döntőben (1952; 0:2-es győzelem), ahol a Népsport szerint:
…igazi csapatjátékosnak bizonyult ezúttal is. Nagy lelkiismeretességgel, hasznosan és megbízhatóan látta el feladatát. Taktikalilag nagyszerűen alkalmazkodott Bozsik játékához. Inkább kissé hátrahúzódva elsősorban a védekezésre összpontosított. Jól fogta összekötőjét. Mindenütt ott volt, ahol szükság volt rá, és ha a támadások elindításából nem is vette ki annyira a részét, mint Bozsik, ezen a téren is jó teljesítményt nyújtott.[3]
Kiemelkedően focizott a római stadionavatón (1953; 0-3-as győzelem), amely az Európa-kupa megnyerését hozta a magyar válogatottnak:
Zakariás ezúttal nemcsak versenyre kelt kitűnő fedezettársával, hanem a játék egyes szakaszaiban még csillogóbb teljesítményt is nyújtott nála. Ragyogó védőmunkája mellett minden átadásának valósággal szeme volt. Bozsikhoz hasonlóan vitte fel a labdákat és mindig használhatóan adta tovább a csatároknak. Időnként a kapura is veszéles volt. Zakariás élete eddigi legjobb játékát nyújtotta ezen a mérkőzésen.[4]
Játszott a londoni „évszázad mérkőzésén”, tagja volt a helsinki olimpia bajnok csapatának és játszott a berni világbajnoki döntőben is. Az egyetlen játékos, aki a berni vereség után nem lett többé válogatott. Sebes Gusztáv nem bocsátotta meg neki gyengébb játékát s a nem hivatalos hírek szerinti kicsapongását. 30 évesen (1954) végleg bezárult előtte az A válogatott kapuja.
Edzőként
szerkesztés1959–1960 között a Szigetszentmiklósi SE trénere volt. 1961–1967 között a Guineai labdarúgó-válogatott edzője volt. 1967-től haláláig a Medosz Erdért SE edzője volt.
Családja
szerkesztésSportos, mondhatnánk labdarúgó családból származott az Aranycsapat "szürke eminenciása". Édesapja, az id. Zakariás József a Budafoki MTE választmányi és sportbizottsági tagja volt. Mind az 5 fia leigazolt aztán a klubba, az I-es sorszámot kapó István[5], aztán Imre (II), József (III), Ferenc (IV) és László (V) is. Közülük aztán csak egy lett híres labdarúgó: az apa nevét viselő középső fiú.
Az Aranycsapat tagjai közül elsőként ő távozott az élők sorából. Farkasréten nyugszik, 47 évet élt.
Sikerei, díjai
szerkesztésSportolóként
szerkesztés- NB I.
- Magyar Kupa
- aranyérem: 1952
- Közép-európai kupa (KEK)
- aranyérem: 1955
- Bajnokcsapatok Európa-kupája
- negyeddöntő: 1956
- Olimpiai-bajnok (1): 1952
- Világbajnoki-ezüstérmes (1): 1954
Civilben
szerkesztés- A Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója (1951)[6]
- Munka Érdemrend (1953)[7]
- A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)[8]
Statisztika
szerkesztésMérkőzései a válogatottban
szerkesztésEmlékezete
szerkesztés
- 2011. november 25-én a londoni 6:3-as győzelem évfordulóján MÁV 470 010-4 számú Siemens Taurus mozdonyára az Aranycsapat tagjaként Zakariás József is felkerült. A vállalat így állított emléket a legendás csapatnak.[9]
- 2011-ben utcát neveztek el róla Budapesten.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Gamma FC nevei: 1939-44: Gamma FC, 1945-46: Budai Barátság SE, 1946: Budai Munkás SE, 1947-49: MATEOSZ Munkás SE, 1949-50: Teherfuvar SE, majd 1950-ben beolvadt a Budapesti Előre csapatába
- ↑ Az MTK akkori nevei: 1951-53: Budapesti Bástya, 1953-56: Budapesti Vörös Lobogó
- ↑ Népsport, 1952. augusztus 3-i száma
- ↑ Népsport, 1953. május 18-i száma
- ↑ elesett az orosz fronton a második világháborúban
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Kitüntették a Londonban győztes magyar labdarúgócsapat tagjait. Népsport, IX. évf. 246. sz. (1953. december 10.) 3. o.
- ↑ Kik lettek újabban érdemes sportolók. Népsport, (1954. április 29.)
- ↑ "Útjára indult az Aranycsapat-mozdony". MÁV Zrt. 2011. november 25. 2012. január 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. szeptember 23.
Források
szerkesztés- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. 1413. o. ISBN 963-547-414-8
- Dénes Tamás-Dlusztus Imre: Meggypiros mezben. A magyar válogatott játékosai 1902-2019. Nemzeti Értékek Könyvkiadó, 2019. ISBN 978-615-5876-06-6
További információk
szerkesztés- Aranycsapat
- Szeidl István: Az aranycsapat szürke eminenciása. Zakariás József élete; B-Humanitas Stúdió, Bp., 2002
- Pallag György - Millisits Máté: Zaki. Zakariás József. (2025) ISBN 978 80 89675 43 2