Ugrás a tartalomhoz

Tantál

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
73 hafnium ← tantál → volfrám
Nb
↑
Ta
↓
Db
   
               
               
                                   
                                   
                                                             
                                                               
   
73
Ta
Általános
Név, vegyjel, rendszám tantál, Ta, 73
Latin megnevezéstantalum
Elemi sorozatátmenetifémek
Csoport, periódus, mező 5, 6, d
Megjelenéskékes szürke
Atomtömeg180,9479(1)  g/mol
Elektronszerkezet[Xe] 4f14 5d3 6s2
Elektronok héjanként2, 8, 18, 32, 11, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapotszilárd
Sűrűség (szobahőm.)16,69 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on15 g/cm³
Olvadáspont3290 K
(3017 °C, 5463 °F)
Forráspont5731 K
(5458 °C, 9856 °F)
Olvadáshő36,57 kJ/mol
Párolgáshő 732,8 kJ/mol
Moláris hőkapacitás(25 °C) 25,36 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa1101001 k10 k100 k
T/K329735973957439549395634
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezetköbös tércentrált
Oxidációs szám5
(enyhén savas oxid)
Elektronegativitás1,5 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 761 kJ/mol
2.: 1500 kJ/mol
Atomsugár145 pm
Atomsugár (számított)200 pm
Kovalens sugár138 pm
Egyebek
Mágnességnincs adat
Fajlagos ellenállás(20 °C) 131 nΩ·m
Hővezetési tényező(300 K) 57,5 W/(m·K)
Hőtágulási együttható(25 °C) 6,3 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd)(20 °C) 3400 m/s
Young-modulus186 GPa
Nyírási modulus69 GPa
Kompressziós modulus200 GPa
Poisson-tényező0,34
Mohs-keménység6,5
Vickers-keménység873 MPa
Brinell-keménység800 HB
CAS-szám7440-25-7
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A tantál izotópjai
izotóp természetes előfordulás felezési idő bomlás
mód energia (MeV) termék
177Ta mest. 56,56 h ε 1,166 177Hf
178Ta mest. 2,36 h ε 1,910 178Hf
179Ta mest. 1,82 a ε 0,110 179Hf
180Ta mest. 8,125 h ε 0,854 180Hf
180Ta mest. 8,125 h β- 0,708 180W
180mTa 0,012% >1,2 · 1015 a ε 0,929 180Hf
β- 0,783 180W
IT 0,075 180Ta
181Ta 99,988% Ta stabil 108 neutronnal
182Ta mest. 114,43 d β- 1,814 182W
183Ta mest. 5,1 d β- 1,070 183W
Hivatkozások

A tantál a periódusos rendszer 73-as rendszámú eleme. Vegyjele Ta, nyelvújításkori neve imeny.[1] Az átmenetifémek közé tartozik.

1802-ben Anders Ekeberg svéd természettudós fedezte fel. Nevét legfontosabb ásványáról, a tantalitról, közvetve Tantalosz görög mitológiai alak nevéből kapta.[2]

Fizikai tulajdonságai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szürkésfehér színű, fémesen csillogó, fém. Jól nyújtható. Tércentrált köbös rácsot alkot. Vegyületeiben általában 5 vegyértékű. Olvadáspontja igen magas, 3017 °C. Igen kemény;Vickers-keménysége 873.

Nagy tisztaságú tantál

Kémiai tulajdonságai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tantál a vegyszereknek jól ellenáll. A halogénelemek közül a fluorral már szobahőmérsékleten is reagál, ezt a reakciót tűzjelenség kíséri. A többi halogénnel csak magasabb hőmérsékleten lép reakcióba. Szobahőmérsékleten levegőn nem változik, ha 400 °C körüli hőmérsékletre hevítik, kékes színű lesz, 600 °C körül a színe szürkésfeketére változik. Ha a fém porát kén- vagy szelénporral keverik össze, hevítve szulfiddá, illetve szeleniddé alakul. Ezek a reakciók is tűzjelenséggel járnak. Hevítés hatására szénnel, nitrogénnel és foszforral is reakcióba lép. Vörösen izzva a vizet elbontja, hidrogént fejleszt belőle. Királyvízben nem oldódik.

Tantalit

A természetben elemi állapotában nem fordul elő, ásványaiban általában a nióbiummal együtt található. A földkéregben átlagos koncentrációja 0,7 mg/kg.[3] Gazdaságilag legfontosabb ásványai oxidok; a szilikátok jelentősége alárendelt. A tantál legfontosabb ásványa a tantalit (Fe(TaO3)2).

Viszonylag gyakori tantáltartalmú ásványok:

Ritkább, illetve kisebb tantáltartalmú ásványai:

Megtalálható továbbá a szamarszkit nevű urántartalmú ásványban is.

A két elem erős geokémiai rokonsága miatt lelőhelyei gyakran a nióbiummal közösek – a Kolumbit-Tantalit érc lelőhelyeket egyszerűsítve Koltán telepeknek hívják. Ez alól a nióbium legfontosabb, karbonatitos lelőhelycsoportja kivétel. Így lelőhelyeink két alapvető genetikai csoportja:

A Kongói Demokratikus Köztársaságban nagy mennyiségben található tantál bányászatához kapcsolódó erőszakos cselekedetekért egyes civil szervezetek az elektronikai vállalatokat teszik felelőssé, amennyiben illegálisan, a feketepiacról szerzik be a termékeik (laptopok, mobiletelefonok) előállításához szükséges alapanyagok egy részét.[5][6]

Természetvédelmi vonatkozása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kongói Demokratikus Köztársaságban a tantalitot egyes gorillapopulációk élőhelyén bányásszák, és ez veszélyezteti a gorillákat.[7][8]

A tantál érceit először dúsítják, majd nátrium-hidrogén-szulfáttal vagy kálium-karbonáttal való ömlesztéssel feltárják őket. Az ércekben található tantált és nióbiumot az ömlesztés után pentoxidjaik alakjában választják el egymástól. Ezeket először hidrogén-fluoriddal és kálium-fluoriddal kezelik, majd az ekkor képződő kálium-fluoro-tantalátot (K2[TaF7]) frakcionált kristályosítással különítik el. Az utóbbi vegyületet vákuumkemencében nátriummal hevítik, és így tantál válik belőle szabaddá.

Nagy kémiai ellenállóképessége miatt kémiai eszközöket és elektródákat készítenek tantálból. Fogászati fúrók, analitikai mérlegek súlyai, röntgencsövek katódjainak, töltőtollhegyeknek a készítésére használják.

Mivel a szövetek mellett jól megfér, ezért a szervezetben bennmaradó, például a csontokat megtámasztó segédeszközöket készítenek belőle.

Elterjedten használják mobiltelefonok és más elektronikus berendezések kondenzátoraihoz.

Régen izzószálakat is készítettek belőle, de ma már erre a célra a volfrámot használják.

A Galileo Jupiter-szonda SSI kamerájának CCD-érzékelőjét egy 10 mm vastag tantálréteg védte a bolygó erős magnetoszférája miatt.

  1. ↑ Szőkefalvi-Nagy Zoltán (1972). "A magyar kémiai szaknyelv kialakulása". A kémia története Magyarországon. Akadémiai Kiadó. Hozzáférés: 2010. december 3. {{cite web}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  2. ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 137. o. ISBN 963 8334 96 7
  3. ↑ [Rudnick, R.I., Gao, S., 2004: Composition of the continental crust. In: Rudnick, R.I. (ed.): The crust. Oxford: Elsevier-Pergamon]
  4. ↑ Pallas: kolumbit
  5. ↑ What happening in the Congo? Archiválva 2011. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben angol nyelvű forrás
  6. ↑ Conflict Minerals angol nyelvű rövidfilm a Youtube-on.
  7. ↑ Mobiltelefon újrahasznosító kampány Archiválva 2010. október 22-i dátummal a Wayback Machine-ben Jane Goodall intézet honlapja
  8. ↑ "Koltán, gorillák, újrahasznosítás". 2013. május 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. szeptember 21.
  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia
  • Richard Shaw, Kathryn Goodenough et al.: Niobium–tantalum. British Geological Survey, 2011. 26 p.