SVO-nyelv
Ellenőrzött
SVO-nyelvnek (a latin Subiectum–Verbum–Obiectum, vagyis „alany–ige–tárgy” rövidítése) nevezik a nyelvtipológiában azt a nyelvet, amelyben a jellemző szórend az alany–ige–tárgy sorrendet követi. Ez a második leggyakoribb szórend az SOV után a mai beszélt nyelvek között, bizonyos becslések szerint a két leggyakoribb szórend (SOV, SVO) a világ nyelveinek 75%-át teszi ki.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Crystal, David (1997). The Cambridge Encyclopedia of Language (2nd edition ed.). Cambridge: Cambridge University Press. ISBN 0-521-55967-7.
{{cite book}}:|edition=has extra text (súgó)
 |
Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |