Ugrás a tartalomhoz

Pearl Harbor (kikötő)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pearl Harbor
Pearl Harbor
OrszágAmerikai Egyesült Államok
VárosHonolulu megye
Elhelyezkedése
Pearl Harbor (Hawaii)
Pearl Harbor
Pearl Harbor
Pozíció Hawaii térképén
é. sz. 21° 21′ 43″, ny. h. 157° 57′ 13″21.361944°N 157.953611°WKoordináták: é. sz. 21° 21′ 43″, ny. h. 157° 57′ 13″21.361944°N 157.953611°W
Térkép
A Pearl Harbor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pearl Harbor témájú médiaállományokat.

Pearl Harbor amerikai lagúnakikötő Hawaii állam Oahu szigetén, Honolulu nyugati részén. Az 1875-ös kölcsönös szerződés aláírásával az Egyesült Államok megszerezte a Hawaii Királyságtól, és azóta az amerikai haditengerészet gyakran látogatja. A kikötő és a környező területek nagy része ma az Egyesült Államok Haditengerészetének mélytengeri haditengerészeti bázisa. Itt található az Egyesült Államok Csendes-óceáni Flottájának parancsnoksága is. Az amerikai kormány 1887-ben szerezte meg először a kikötő kizárólagos használati jogát és a hajók javítási és szénellátó állomás fenntartásának jogát.[1] A japán császári haditengerészet 1941. december 7-i meglepetésszerű támadása a kikötő ellen arra késztette az Egyesült Államokat, hogy hadat üzenjen a Japán Birodalomnak, ami az Egyesült Államok belépését jelentette a második világháborúba.[2][3][4]

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pearl Harbor eredetileg egy kiterjedt sekély öböl volt, amelyet a hawaiiak Wai Momi-nak (jelentése: „Gyöngy vizei”)[5] vagy Puʻuloa-nak (jelentése: „hosszú domb”) neveztek. A hawaii legendákban Puʻuloa a cápaistennő, Kaʻahupahau és testvére (vagy fia), Kahiʻuka otthona volt. A hagyomány szerint Keaunui, a hatalmas Ewa törzsfők vezetője vájt ki egy hajózható csatornát a mai Puʻuloa sóbányák közelében, amelynek köszönhetően a „Gyöngy-folyó” néven ismert torkolat hajózhatóvá vált. Figyelembe véve a legendákban szereplő túlzások lehetőségét, a torkolatnak már volt kivezetése a jelenlegi résnél, de Keaunui-nak általában azt tulajdonítják, hogy kiszélesítette és elmélyítette azt.

19. század

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Pearl Harbor az 1880-as években

A 19. század elején Pearl Harbor sekély bejárata miatt nem volt alkalmas nagy hajók fogadására. Az Egyesült Államok érdeklődése a Hawaii-szigetek iránt a csendes-óceáni bálnavadászat, hajózás és kereskedelem eredményeként nőtt. Már 1820-ban kineveztek egy „amerikai kereskedelmi és tengerészeti ügynököt”, aki az amerikai üzleti érdekeket képviselte a honolului kikötőben. Ezeket az amerikai kontinenssel való kereskedelmi kapcsolatokat az Amerikai Külföldi Missziók Bizottságának munkája kísérte. Az amerikai misszionáriusok és családjaik a hawaii politikai testület szerves részévé váltak.

Az 1820-as és 1830-as években számos amerikai hadihajó látogatott Honoluluba. A legtöbb esetben a parancsnokok az amerikai kormánytól leveleket hoztak, amelyekben tanácsokat adtak a kormányzati ügyekről és a szigetország külföldi hatalmakkal való kapcsolatairól. 1841-ben a Honoluluban nyomtatott Polynesian újság azt szorgalmazta, hogy az Egyesült Államok hozzon létre egy haditengerészeti bázist Hawaiin az amerikai állampolgárok védelme érdekében, akik a bálnavadászatban dolgoztak. Robert Crichton Wyllie, a brit hawaii külügyminiszter 1840-ben megjegyezte: „... véleményem szerint az események sodrása az Egyesült Államokhoz való csatlakozás felé tart.”

A polgárháború befejezésétől az Alaszka megvásárlásán át a csendes-óceáni államok növekvő jelentőségéig, az ázsiai országokkal tervezett kereskedelemig és a hawaii alapvető termékek vámmentes piacának iránti igényig, a hawaii kereskedelem bővült. 1865-ben megalakult az Észak-Csendes-óceáni Flotta, amely a nyugati partvidéket és Hawaiit ölelte fel. A következő évben a Lackawanna-t arra a feladatra osztották be, hogy körbehajózza a szigeteket, „egy egyre nagyobb érdeklődésnek és jelentőségnek örvendő területet”. Ez a hajó felmérte a Hawaii északnyugati szigeteit Japán felé. Ennek eredményeként az Egyesült Államok igényt tartott Midway-szigetre. A haditengerészeti miniszter 1868-as éves jelentésében leírta, hogy 1867 novemberében 42 amerikai zászló lobogott a honolului bálnavadász- és kereskedelmi hajókon, míg más nemzetek zászlaja csak haton. Ez a megnövekedett aktivitás legalább egy hadihajó állandó kiküldését eredményezte a hawaii vizekre. A jelentés dicsérte Midway-szigetet is, mint Honolulu-t felülmúló kikötővel rendelkező helyet. A következő évben, 1869. március 1-jén a Kongresszus 50 000 dollár költségvetést hagyott jóvá a kikötő megközelítésének mélyítésére.

Űrhajósok által 2009 októberében készített fénykép Pearl Harborról
A Pearl Harbor bejárata

1868 után, amikor a Csendes-óceáni Flotta parancsnoka az amerikai érdekek védelme érdekében meglátogatta a szigeteket, a haditengerészeti tisztek fontos szerepet játszottak a belügyekben. Üzleti vitákban döntőbíróként, kereskedelmi megállapodások tárgyalóiként, valamint a törvény és a rend védelmezőiként működtek közre. A hawaii királyi család tagjai és a sziget fontos kormányzati tisztviselői számára rendszeres utazásokat szerveztek a szigetek között és a kontinensre amerikai hadihajókon. Amikor Lunalilo király 1873-ban meghalt, tárgyalások folytak Pearl Harbor átadásáról, mint vámmentes cukor-export kikötőről az Egyesült Államokba. Kalākaua király 1874 márciusában történt megválasztásával zavargások törtek ki, amelyek a USS Tuscarora és a Portsmouth tengerészeinek partraszállását eredményezték. A brit hadihajó, a HMS Tenedos is partra szállt egy jelképes erővel. Kalākaua király uralkodása alatt az Egyesült Államok kizárólagos jogot kapott Pearl Harborba való belépésre és „szén- és javítóállomás” létrehozására.

Bár ez a szerződés 1898 augusztusáig hatályban maradt, az Egyesült Államok nem erődítette meg Pearl Harbort haditengerészeti bázisként. Ahogyan az elmúlt 60 évben, a sekély bejárat hatalmas akadályt jelentett a belső kikötő mély, védett vizeinek használata előtt.

Az Egyesült Államok és a Hawaii Királyság 1875-ben aláírták a kölcsönös szerződést, amelyet 1884. december 6-án egy egyezmény egészített ki. Ezt a szerződést 1887-ben ratifikálták. 1887. január 20-án az Egyesült Államok Szenátusa kizárólagos jogot biztosított a haditengerészetnek, hogy Pearl Harborban szénraktárat és javítóműhelyt tartson fenn.[6] Az Egyesült Államok ugyanazon év november 9-én vette birtokba a területet. Az 1898-as spanyol–amerikai háború és az Egyesült Államok azon szándéka, hogy állandó jelenlétet biztosítson a Csendes-óceánon, egyaránt hozzájárultak a döntéshez.

Haditengerészeti jelenlét (1899–napjainkig)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az USS Arizona a japánok 1941. december 7-i Pearl Harbor-i támadása során

A Hawaii Királyság megdöntése után az Egyesült Államok Haditengerészete 1899-ben bázist létesített a szigeten. 1941. december 7-én a bázist a Japán Birodalmi Haditengerészet repülőgépei és kisméretű tengeralattjárói támadták meg, ami az Egyesült Államok belépését eredményezte a második világháborúba. Hawaii légvédelmére nem volt érdemi terv, mivel az amerikai parancsnokok úgy gondolták, hogy a japánok vagy Wake-szigetet, vagy a Fülöp-szigeteket fogják megtámadni, és nem voltak tisztában a légierő képességeivel és megfelelő alkalmazásával. Ha a Csendes-óceáni Flotta reagált volna a háborús figyelmeztetésekre, akkor kétségtelenül december 7-én kifutott volna a tengerre, ahol a nagyobb hajók mély vízben süllyedtek volna el, így mentésük lehetetlen lett volna..[7] Röviddel a japánok pusztító meglepetésszerű támadása után Pearl Harborban két amerikai katonai parancsnokot, Walter Short altábornagyot és Husband Edward Kimmel admirálist lefokozták. A két amerikai parancsnok később megpróbálta helyreállítani hírnevét és teljes rangját.[8]

A második világháború után

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Különböző nemzetek hadihajói Pearl Harborban a 2004-es RIMPAC hadgyakorlaton

Az évek során Pearl Harbor a második világháború után a San Diego-i haditengerészeti bázissal együtt az amerikai csendes-óceáni flotta fő bázisa maradt. 2010-ben a haditengerészet és a légierő összevonta két közeli bázisát; Pearl Harbor és a Hickam légierő-bázis egyesülése révén létrejött a Pearl Harbor–Hickam közös bázis.

2016 decemberében Abe Sinzó japán miniszterelnök Barack Obama amerikai elnökkel együtt látogatást tett Pearl Harborban. Ez az utazás a támadás 75. évfordulóját jelölte, és ez volt az első hivatalos látogatás egy hivatalban lévő japán vezető részéről.[9]

2019. december 4-én egy amerikai tengerész megölt két civil munkást és egy másikat megsebesített, majd öngyilkos lett a Pearl Harbor-i haditengerészeti hajógyárban.[10]

Környezetszennyezés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1992. október 14-én az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége felvette a Pearl Harbor-i Haditengerészeti Komplexumot az úgynevezett Nemzeti Prioritási Listára.[11]

Egyéb

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét az USS Pearl Harbor partraszállító dokkhajó viseli.

Képek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "Pearl Harbor: Its Origin and Administrative History Through World War II". Naval History and Heritage Command. 2015. április 23. 2016. augusztus 21. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. szeptember 9.
  2. ↑ FDR Pearl Harbor Speech. 1941. december 8. 2010. július 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. február 5.. December 7th, 1941, a day that will live in infamy.
  3. ↑ Apple, Russell A.; Benjamin Levy (1974. február 8.). "Pearl Harbor" (pdf). National Register of Historic Places – Nomination and Inventory. National Park Service. 2023. június 16. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2012. május 25.
  4. ↑ "Pearl Harbor" (pdf). Photographs. National Park Service. 2023. június 16. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2012. május 25.
  5. ↑ "Places – The History of Pearl Harbor". National Park Service, U.S. Department of the Interior. 2015. január 13. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2014. december 22.
  6. ↑ Honolulu, Mailing Address: National Park Service Pearl Harbor National Memorial 1 Arizona Memorial Place; Us, HI 96818 Phone: 808 422-3399 Contact. "Pearl Harbor - Pearl Harbor National Memorial (U.S. National Park Service)". www.nps.gov (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. március 18.{{cite web}}: CS1 karbantartás: numerikus név: szerzőfelsorolás (link)
  7. ↑ Smith, Dale (1997). "Pearl Harbor: A lesson in air power". Air Power History. 44 (1): 46–53.
  8. ↑ "Remember Pearl Harbor". Christian Science Monitor: 2. 1996. január 6.
  9. ↑ Ito, Shingo (2016. december 5.). "We did our jobs: Japanese participant remembers Pearl Harbor". atimes.com. 2023. november 14. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. december 7.
  10. ↑ Kelleher, Jennifer Sinco (2019. december 6.). "Pearl Harbor shooting unfolded in 23 seconds in packed area". apnews.com. Associated Press. 2019. december 9. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. december 9.
  11. ↑ "EPA/ROD/R2006090001499 2006 EPA Superfund Record of Decision: Pearl Harbor Naval Complex" (PDF). EPA. 2006. június 28. 2023. június 16. dátummal az eredetiből archiválva (PDF). Hozzáférés: 2022. július 10.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • USA USA-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pearl_Harbor_(kikötő)&oldid=29337313”