Katalánok
| Katalánok | |||||||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||||||
| Teljes lélekszám | |||||||||||||||||||||||
| 7 millió felett | |||||||||||||||||||||||
| Lélekszám régiónként | |||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||
| Nyelvek | |||||||||||||||||||||||
| katalán, valenciai spanyol, francia | |||||||||||||||||||||||
| Vallások | |||||||||||||||||||||||
| római katolikus, ateizmus, agnoszticizmus | |||||||||||||||||||||||
| Rokon népcsoportok | |||||||||||||||||||||||
| spanyolok, portugálok | |||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Katalánok témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
A katalánok a spanyol autonóm országrészben, Katalóniában élő újlatin nyelvű nép. Katalánoknak tartják azokat a lakosokat is, akik ott születtek, de nem élnek ott.
Történeti háttér
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A legkorábbi utalás a katalánokra (Catalanenses), mint népre, a latin nyelvű Liber maiolichinus című olasz eposzból származik 1120-ból. Ez egyben az első forrás, amelyben említik Katalóniát (Catalania) is.[1]
A mai Katalónia területén ibér népek, majd kelták éltek, akik összeolvadtak velük, így alakult ki az i. e. 8. századra a keltibér nép. Ezek a népek számos betörő nép (föníciaiak és punok) uralma alá kerültek, akik kolóniákat alakítottak ki a part mentén, mint pl. Barcino (a mai Barcelona). A pun háborúk után i. e. 206-ban a karthágóiak helyére a rómaiak érkeztek.
Kultúra és társadalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nyelv
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A katalán nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati csoportjába tartozik, legközelebbi rokona az okcitán (provanszál) nyelv. A nyugati újlatin nyelvek számos vonását hordozza, így közel áll hozzá még az aragóniai, a francia, a portugál és a spanyol. A standard katalán nyelv mellett számos nyelvjárása van.
Beszélői száma mintegy 10 millió fő, többségük Spanyolország területén, néhányan Andorrában, s megint mások Franciaországban élnek. A nyelv Valenciában beszélt nyelvjárását valenciainak nevezik.
2005 szeptemberében létrehozták a .cat legfelső szintű tartományt (TLD), melyet a katalán nyelvészettel és kultúrával foglalkozó honlapok felvehetnek. Ez a legelső olyan TLD, amely egy nyelvhez (de nem országhoz) kötődik.[2][3]
Népviselet
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A tradicionális ruhák (melyeket manapság már csak ünnepségek alkalmával viselnek) a barretina vagy a faixa a férfiaknál, és a ret nőknél. A hagyományos lábbeli a espardenya.
Híres katalánok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Jordi Alba (1989–), a FC Barcelona labdarúgója
- Isaac Albéniz (1860–1909), zeneszerző, zongoraművész
- François Arago (1786–1853), matematikus, fizikus, csillagász, (francia) politikus
- Facundo Bacardí (1814–1887), üzletember, a Bacardi rum feltalálója.
- Sergi Bruguera (1971–), teniszező
- Montserrat Caballé (1933–2018), operaénekes (szoprán)
- José Carreras (1946–), operaénekes (tenor)
- Pau Casals (1876–1973), csellista, karmester
- Àlex Corretja (1974–), teniszező
- Albert Costa (1975–), teniszező
- Xavier Cugat (1900–1990), zenész
- Salvador Dalí (1904–1989), szürrealista művész
- Sandrine Erdely-Sayo (1968 –), zongorista, zeneszerző
- Cesc Fàbregas (1987 –), a FC Barcelona labdarúgója
- Gerard Piqué (1987 –), a FC Barcelona labdarúgója
- Jordi Galceran (1964 –), író, műfordító
- Antoni Gaudí (1852–1926), modernista építész, a Sagrada Família építője
- Jordi Gené (1970 –), autóversenyző
- Marc Gené (1974–), Formula–1-es pilóta
- Josep Guardiola (1971–), a FC Barcelona edzője
- Xavi Hernández (1980–), a FC Barcelona labdarúgója
- Jorge Lorenzo (1987–), motorversenyző, kétszeres világbajnok (250 cm³)
- Ramon Muntaner (c. 1270–1336), katona és író
- Joseph Joffre (1825–1931), katona
- Ramon Llull (1232/1235-1315/1316), filozófus
- Joan Miró (1893–1983), képzőművész
- Dani Pedrosa (1985–), motorversenyző, kétszeres világbajnok (125 és 250 cm³)
- Carles Puyol (1978–), a FC Barcelona labdarúgója
- Pedro Martínez de la Rosa (1971–), Formula–1-es pilóta
- Arantxa Sánchez Vicario (1971 teniszező
- VI. Sándor pápa (1431–1503), katolikus egyházfő
- Jordi Savall (1941 –), viola da gamba-játékos, karmester, zenetudós
- Fernando Sor (1778–1839), zeneszerző
- Raúl Tamudo (1977 –), a RCD Espanyol labdarúgója
- Ricardo Zamora (1901–1978), a FC Barcelona és a RCD Espanyol kapusa
- Sandra Sangiao Schirosa (1988 –) katalán (cigány) énekesnő
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Liber maiolichinus latin szövege" (PDF). 2009. március 5. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2007. szeptember 29.
- ↑ Caitlin Dewey (2015. május 13.). "The curious case of .cat, the Internet's weirdest, most radical domain" (angol nyelven). The Washington Post. Hozzáférés: 2022. május 5.
- ↑ Jonah Engel Bromwich (2017. szeptember 22.). "Spain and Catalonia Wrestle Over .Cat Internet Domain" (angol nyelven). The New York Times. Hozzáférés: 2022. május 5.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Balcells, Albert et al. Catalan Nationalism : Past and Present (Palgrave Macmillan, 1995)
- Collier, Basil. Catalan France (J.M. Dent and Sons Ltd., 1939)
- Conversi, Daniele. The Basques, the Catalans and Spain: Alternative Routes to Nationalist Mobilization (University of Nevada Press, 1997). ISBN 1-85065-268-6
- Guibernau, Montserrat. Catalan Nationalism: Francoism, Transition and Democracy (Routledge, 2004)
- Hargreaves, John. Freedom for Catalonia?: Catalan Nationalism, Spanish Identity and the Barcelona Olympic Games (Cambridge University Press, 2000)
- Simonis, Damien. Lonely Planet Catalunya & the Costa Brava (Lonely Planet Publications, 2003)
- Starkie, Walter. The Road to Santiago (John Murray, 2003)
