Jelen idő (nyelvészet)
A grammatikában a „jelen idő” terminus általánosan egy alapvető igeidőre vonatkozó jelentést nevez meg, azt, amely a cselekvés, történés, állapot stb.[1] aktuális jellegét fejezi ki, ellentétben két másik alapvető igeidőre vonatkozó jelentéssel, a múlttal és a jövővel. Szűkebb értelemben egyes nyelvek grammatikájában a jelen idő az ige azon ragozási paradigmáit nevezi meg, amelyek elvben egybeesést fejeznek ki a beszéd időpontjával.[2][3]
Nyelvtől függően több vagy kevesebb alakja van a jelen időnek. Ezek igemód, igenem, igeszemlélet és igejelleg szerint különböznek.
A jelen idejű alak jelentései kijelentő módban
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kijelentő módban a jelen idő egyazon alakja nemcsak a jelenre vonatkozhat, hanem a kontextus segítségével a többi alapvető időre vonatkozó jelentésre, a múltra és a jövőre is. Ezért a kijelentő mód jelen idő az igeidő kategóriájának a jelöletlen képviselője.[3] Olykor a jelentését az ige határozója pontosítja.
Mint abszolút idő
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A jelen időt „abszolút”-nak nevezik akkor, amikor jelentése nem függ más ige idejétől. Ez főleg egyszerű mondatban és főmondatban van így.[4]
Elsősorban van a jelen időnek egy olyan jelentése, amely a beszéd időpontjára korlátozódik, és olyan jelentései, melyek beleágyazzák a beszéd időpontját egy olyan idősávba, amely a múltat és a jövőt is magába foglalja.
A jelen idő aktuális jelentése a beszéd időpontjára korlátozza a cselekvést. Példák:
- (magyarul) Sétálunk a parkban;[5]
- (franciául) Il écrit une lettre à son amie ’Levelet ír a barátnőjének’;[6]
- (angolul) It’s raining now, look ’Nézd, most esik az eső’;[7]
- (románul) Acum plec ’Most elmegyek’;[3]
- (horvátul) Imam za tebe jedno iznenađenje ’Meglepetésem van a számodra’.[8]
Az örökidejű jelentés arra vonatkozik, hogy a cselekvés a jelen, a múlt és a jövő bármelyik pontjára helyezhető. Kétféle ilyen jelentés van: gnómikus és ismétlődő.
Gnómikus jelen idő meghatározásokban, közmondásokban stb. található:
- (magyarul) Ki korán kel, aranyat lel;[9]
- (franciául) Qui se ressemble s’assemble ’Madarat tolláról, embert barátjáról’ (szó szerint ’Akik hasonlítanak egymásra, összegyűlnek’);[10]
- (angolul) York lies on the River Ouse ’York az Ouse folyón fekszik’;[7]
- (románul) Împărțirea este o operație matematică ’Az osztás matematikai művelet’;[3]
- (horvátul) Zrela kruška sama pada szó szerint ’Érett körte magától esik le’ (közmondás).[8]
Példák ismétlődő jelen időre:
- (magyarul) Minden nap bemegyek a városba;[5]
- (angolul) The old man takes the dog for a walk every morning ’Az öregember minden reggel sétáltatja a kutyát’;[7]
- (románul) Avionul de Paris are cinci curse săptămânal ’A párizsi gépnek öt járata van hetenként’;[3]
- (montenegróiul) Svako jutro pere zube ’Minden reggel fogat mos’.[11]
A jelen idejű alak olykor a többi alapvető igei jelentésre vonatkozik úgy, hogy nincs kapcsolata a jelennel.
A magyar nyelvben a jelen idejű alak vagy megfelelő időhatározó segítségével (Holnap levelet írok), vagy egyszerre ilyen határozóval és perfektiváló igekötővel, vagy csak ilyen igekötővel fejezi ki a jövő időt: (Jövőre) elveszlek feleségül.[12] Példák más nyelvekben:
- (franciául) J’arrive dans cinq minutes ’Öt perc múlva érkezem’;[10]
- (angolul) I’m going home tomorrow ’Hazamegyek holnap’;[13]
- (románul) Mâine plec la Constanța ’Holnap Konstancába utazom’;[3]
- (szerbül) Sutra dolazim kod tebe ’Holnap eljövök hozzád’.[14]
Ugyancsak a jövőre vonatkozik a felszólító mód helyett használt kijelentő mód jelen idejű alakja:
- (magyarul) Elmegy a sarokig, és ott jobbra fordul;[15]
- (franciául) Vous prenez la première rue à droite ’A jobboldali első utcába tér be’;[10]
- (angolul) You turn left at the church ’A templomnál balra fordul’;[7]
- (románul) Stingi chiar acum lumina și te culci! ’Azonnal eloltod a lámpát, és lefekszel!’;[16]
- (horvátul) Odmah da dođu svi ovamo! ’Idejöjjenek azonnal mindannyian!’[17][18]
Történelmi jelen
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A jelen idő alakja a közlés ideje előtti cselekvést is kifejezhet, nemcsak szépirodalmi művekben és történelmi munkákban, hanem az élőbeszédben is.[19] Ez utóbbiban különösen fontos szerepe van a szemléleti kérdésnek. Ha a beszélő a múltbeli eseményt a jelenben szemléli, akkor a már befejeződött cselekvés leírására jelen időt is használhat. Ha a múlt idejű jelentést jelen idő fejezi ki, azt történelmi vagy elbeszélő jelen időnek nevezzük. A magyar nyelvben, más nyelvekhez hasonlóan, a történelmi jelen használata finom szemléleti különbségeket érzékeltet.[20]
- (magyarul) Képzeld, tegnap, amint megyek az utcán, egyszer csak megállít egy ismeretlen ember, és így szól hozzám...;[20]
- (franciául) Soudain tous les regards se tournent vers la porte [...] ’Hirtelen minden szem az ajtó felé fordul [...]’ (Michel Butor);[10]
- (angolul) Last week I’m walking down this street... ’A múlt héten sétálok lefelé az utcán...’;[13]
- (románul) Ștefan cel Mare devine domn în 1457 și moare în 1504 „Nagy István 1457-ben válik fejedelemmé, és 1504-ben hal meg”;[21]
- (montenegróiul) Jutros uđem u pogrešan autobus i zakasnim u školu ’Ma reggel rossz buszra szállok, és elkések az iskolából’.[11]
A történelmi jelen a magyar nyelvben először történelmi témájú művekben vált általánossá, mostanra más témájú írások fordításában is gyakran alkalmazzák: (Kepler) Azt a kérdést teszi föl magának [...].[22]
Gyáni Gábor történész véleménye szerint a történelmi munkákban azért következett be a jelen idő térnyerése, mert a történészek körében az objektivitás ideája meggyengült. A 19. század végére professzionalizálódó történetírás alapvető célja volt a tárgyilagosság, ennek a célnak pedig adekvát nyelvi eszköze a múlt idő használata és a magyarázó narrátor hiánya Gyáni nézete szerint. Manapság a klasszikus történetivel szemben a „diskurzív jellegű beszédmód” nagy teret nyert. „A kérdező-tépelődő történész-narrátor szerző […] saját magát is képviselteti az előadott történetben”, jelen időben.[23]
Mint relatív idő
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Olykor az ige jelen idejű alakjának a jelentése más ige idejéhez viszonyított. Ilyenkor a jelen idő „relatív”-nak vagy relatív használatúnak mondják. Ez főleg mellékmondatokban van így, amelyek állítmánya időre vonatkozó viszonyban van az alaptagját képező igével.[4]
Használható például a jelen idejű alak jövő idejű jelentéssel a függő beszédben, olyan mellékmondatban, amelynek alaptagja jövő idejű:
- (franciául) Si on m’interroge, je dirai que je ne suis pas au courant de cette affaire ’Ha kihallgatnak, azt fogom mondani, hogy nem tudok erről az ügyről’;[24]
- (románul) Voi spune că nu am bani ’Azt fogom mondani, hogy nincs pénzem’.[4]
A francia nyelvben például kötelezően jelen idejű alakja van a si kötőszóval bevezetett feltételes mellékmondat állítmányának, amikor alaptagja jövő idejű: S’il fait beau, on ira se promener en forêt ’Ha szép idő lesz, az erdőben fogunk sétálni’.[25] Ez a szabály megvan az angol nyelvben is: If it rains, the reception will take place indoors ’Ha esni fog az eső, a fogadás bent lesz’.[26]
Analóg, de nem kötelező szerkezet van a közép-délszláv diarendszer nyelveiben is, azzal a megjegyzéssel, hogy az igének befejezett igeszemléletűnek kell lennie: (szerbül) Ako nađem ključ, doneću ti ga ’Ha megtalálom a kulcsot, el fogom hozni neked’. Az időhatározói mellékmondat igéje is jelen idejű lehet jövő idejű helyett, amikor alaptagja jövő idejű, ugyanazzal a feltétellel: Oni će igrati tango dok ne padnu od umora ’Addig fognak tangózni, amíg össze nem esnek a fáradtságtól’.[14] Tulajdonképpen ezekben a nyelvekben a jelen idejű befejezett igeszemléletű igéket nem használják jelen idejű jelentéssel, csak kivételesen és nem kötelezően, ismétlődő cselekvések esetében.[27]
A magyar nyelvben jelen idejű a mellékmondat igéje múlt idő helyett, ha a múlt idejű alaptagjával egyidejű cselekvést fejez ki: Azt hittem, hogy alszik.[28] Ez így van a közép-délszláv diarendszerben is: (szerbül) Pitao sam ga šta traži u mojoj sobi ’Megkérdeztem tőle, hogy mit keres a szobámban’.[14]
A román nyelvben ez lehetséges, de nem kötelező, a folyamatos múlt idő is használható (N-am observat că vine / venea după mine ’Nem vettem észre, hogy követ engem’[29]), de a franciában vagy az angolban a legtöbb esetben nem helyes.
Egyéb módok és az igenevek jelen idejű alakja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Más módoknak és az igeneveknek van jelen idejű alakjuk, amennyiben van más idejű alakjuk is. Ezekben is vannak nem jelen idejű jelentések is.
A magyarban van jelen idejű alakja a feltételes módú igének (Ha gazdag lennék, házat vennék[30]) és a melléknévi igenévnek: verseket író kamaszlány.[31]
A franciában van jelen idejű alakja mindegyik módú igének és mindegyik igenévnek.
Kötőmódban a jelen idő főleg relatív, és ilyenként a jelenre is, a múltra is, a jövőre is vonatkozhat: Je suis / J’étais étonné que Carlos ne connaisse pas ce célèbre joueur de football ’Csodálkozom / Csodálkoztam, hogy Carlos nem ismeri ezt a híres labdarúgót’, Tous les Brésiliens souhaitent que leur équipe gagne le prochain match ’Minden brazil azt kívánja, hogy csapata nyerje meg a következő mérkőzést’.[32]
Feltételes módban a jelen idejű alak egyes jelentései megfelelnek a magyar feltételes mód egyes jelentéseinek (Félix et Béatrice aimeraient avoir un deuxième enfant ’Félix és Béatrice szeretnének még egy gyereket’[33]), de van a feltételes mód jelentéseitől egészen különböző jelentése is, mégpedig utóidejű cselekvést fejez ki múlt idejű alaptaghoz viszonyítva: Antoinette a dit qu’elle se marierait ’Antoinette azt mondta, hogy férjhez fog menni’.[34]
A felszólító módnak is, amely a franciában csak a második személyhez és a többes szám első személyhez szól, van jelen idejű alakja (Ferme la porte ! ’Csukd be az ajtót!’), mivel van múlt idejű is: Ayez fini tout votre travail avant samedi ! ’Fejezzék be minden dolgukat még szombat előtt!’[35]
Az igenevek jelen idejű alakjai a következők:
- főnévi igenév: Il veut venir avec nous ’Velünk akar jönni’ vs. Olivier est content d’avoir reçu des nouvelles de son amie ’Olivier örül, hogy híreket kapott a barátnőjétől’;[36]
- melléknévi igenév: Les personnes ayant un ticket bleu doivent se présenter au contrôle ’A kék színű jeggyel rendelkező személyeknek ellenőrzésre kell jelentkezniük’[37] vs. Les élèves ayant obtenu la mention très bien au baccalauréat entrent sans examen dans cette école ’Azokat a tanulókat, akik „nagyon jó” minősítést kaptak az érettségin, vizsga nélkül veszik fel ebbe az iskolába’;[38]
- határozói igenév: Il est sorti en claquant la porte ’Az ajtót becsapva ment ki’ vs. On est revenus par le même chemin et on est rentrés à sept heures en n’ayant rencontré absolument personne ’Ugyanazon az úton jöttünk vissza, és hét órakor értünk haza anélkül, hogy valakivel is találkoztunk volna’.[39]
A közép-délszláv diarendszerben gyakorlatilag csak a kijelentő módnak van jelen idejű alakja és múlt idejű alakjai. Van ugyan a feltételes módnak is múlt idejű alakja, de ma már archaikus, és az egyetlen használt alakja vonatkozik abszolút időalakként is úgy a jelenre, mint a múltra, ami a kontextusból derül ki: (szerbül) Htela bih da pogledam radnju ’Szeretném megnézni a boltot’ vs. Ko bi pomislio da će nas tako prevariti! ’Ki gondolta volna, hogy így be fog(nak) minket csapni?!’[40]
A jelen idő alakjának képzése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A jelen idő alakja lehet egyszerű vagy összetett, azaz segédigével képzett. Ez olyan tényezőktől függ, mint az adott nyelv és az ige egyes kategóriái: igenem, igemód, igeszemlélet és igejelleg.
Egyszerű alakok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Egyszerű alakú és a személyragokon kívül semmilyen grammatikai toldalék nélküli a cselekvő, kijelentő módú és folyamatos igeszemléletű ige az ebben a cikkben említett nyelvek mindegyikében. Még a személyrag is lehet nulla. Ebbe a kategóriába tartozik a valamilyen lexikai toldalékot (képzőt) tartalmazó igealak is. Ilyenek az eddigi példákban: (magyarul) sétálunk, (franciául) il écrit ’ír’, (angolul) you turn (nulla rag) ’befordulsz’, (románul) plec (nulla rag) ’elmegyek’, (horvátul) imam ’van nekem’.
Egyszerű és grammatikai toldalékokat is tartalmazó alakok főleg a viszonylag magas fokú szintetizmussal rendelkező nyelvekben vannak, mint amilyen a magyar. Vannak a befejezett igeszemléletet kifejező igekötők a magyarban, és ezeknek megfelelő prefixumok a közép-délszláv diarendszerben:
- (magyarul) Elolvassa a könyvet (befejezett) vs. Olvassa a könyvet (folyamatos);[41]
- (szerbül) Ako nađem ključ, doneću ti ga ’Ha megtalálom a kulcsot, el fogom neked hozni’.[14]
Igeszemléletet kifejező szuffixumok is vannak, egyesek a befejezettre, mások a folyamatosra, a közép-délszláv diarendszerben: (szerbül) Oni će igrati tango dok ne padnu od umora (befejezett) ’Addig fognak tangózni, amíg össze nem esnek a fáradtságtól’,[14] (montenegróiul) Završavamo pripreme za ljetovanje (folyamatos) ’Éppen a nyaralásra való készületek végén járunk’.[42]
A magyarban az ige több grammatikai kategóriáját fejezi ki szuffixum (képző vagy jel):
Összetett alakok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az összetett jelen idejű alakok főleg a viszonylag magas fokú analitizmussal rendelkező nyelvekre jellemzőek, mint amilyen például az angol. Ebben cselekvő igenemben és kijelentő módban van egy „folyamatos jelen idő”-nek nevezett összetett alak az egyszerű mellett. A folyamatos a be ’lenni’ segédige egyszerű jelen idejű alakjával és a lexikai jelentésű igének megfelelő gerundnak nevezett igenévvel képződik. Főleg a cselekvés tartós-huzamos jellegét fejezi ki a jelen idő aktuális jelentésével együtt, pl. I’m just ironing this shirt ’Éppen vasalom ezt az inget’. Az egyszerű jelen időnek főleg egyéb jelentései vannak: Mr Adams loves Shakespeare ’Adams úr szereti Shakespeare-t’.[47]
Az angolban és más nyelvekben vannak más összetett jelen idejű alakok is, szenvedő igenemben és más módokban, mint a kijelentő:
- szenvedő igenem:
- (franciául) Notre équipe de football est dirigée par M. Lévêque ’Labdarúgó-csapatunkat Lévêque úr vezeti’ (szó szerint ’*Labdarúgó csapatunk Lévêque úr által van vezetve’);[48]
- (angolul) Books are lent for a period of three weeks ’A könyveket három hétre kölcsönzik ki’;[49]
- (románul) Romanul acesta e / ar fi citit de către mulți ’Ezt a regényt sokan olvassák / olvasnák’;[50]
- (szerbül) Staklo je premazano zaštitnim slojem ’Az üveg védőréteggel van bemázolva’.[51]
- feltételes mód, cselekvő igenemben:
A románban van még egy igemód, a feltételező, amely ugyancsak összetett alakú jelen időben: Ce vei fi făcând tu acum? ’Vajon mit csinálsz te most?’[54]
A jelen idejű alak morfológiai szerepe
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A segédigék jelen idejű alakjának morfológiai szerepe is van, azaz nyelvtől függően több-kevesebb egyéb igealak képzésében vesz részt.
A franciában mindegyik igemódban van az avoir ’birtokolni’ vagy az être ’lenni’ segédige[55] jelen idejű alakjával képzett múlt idő, és mindegyik igenévnek is van ilyen alakja: J’ai vu ce film quatre fois (kijelentő mód összetett múlt idő) ’Négyszer láttam ezt a filmet’,[56] Les élèves ayant obtenu la mention très bien au baccalauréat entrent sans examen dans cette école (összetett múlt idejű melléknevi igenév) ’Azokat a tanulókat, akik „nagyon jó” minősítést kaptak az érettségin, vizsga nélkül veszik fel ebbe az iskolába’[38] stb.
A magyarban két összetett alakú igeidő képződik jelen idejű segédigével: a kijelentő mód jövő idő a fog igével (Nem fogom eltűrni, hogy így beszélj velem[57]), és a feltételes mód múlt idő, a volna változatlan alakú igével: Ha gazdag lettem volna, házat vettem volna.[30]
A románban is van a franciáéhoz hasonló összetett múlt idő, de csak az a avea ’birtokolni’ segédigével: Am citit o carte de nuvele ’Novelláskötetet olvastam el’.[58] Több jövő idejű alak is van, mindben részt vesz jelen idejű segédige, az egyik az a voi ’akarni’: Omenirea va găsi probabil noi surse de energie ’Valószínűleg az emberiség fog találni új energiaforrásokat’.[59] A főnévi igenévnek is van múlt ideje, az a fi ’lenni’ segédige jelen idejű főnévi igenevével: Faptul de a nu fi declarat adevărul l-a pus într-o lumină proastă ’Az, hogy nem mondta el az igazat, rossz fényt vetett rá’.[60]
A közép-délszláv diarendszerben van a biti ’lenni’ segédigével képzett kijelentő módú múlt idő: (montenegróiul) Kad smo ušli u dvoranu, svi su śeđeli mirno i čekali početak predstave ’Amikor beléptünk a terembe, mindenki békésen ült, és várta, hogy elkezdődjön az előadás’.[61] A jövő idő is segédigével, a hteti ’akarni’ kijelentő mód jelen idejű alakjával képződik: (montenegróiul) Śutra ćeš odnijeti pismo na poštu ’Holnap el fogod vinni a levelet a postára’.[62]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ A továbbiakban, egyszerűsítés céljából csak a „cselekvés” terminust használjuk mind helyett.
- ↑ Dubois 2002, 378. o.
- 1 2 3 4 5 6 Bidu-Vrănceanu et al., 382. o.
- 1 2 3 Bărbuță 2000, 160. o.
- 1 2 Rounds 2001, 29. o.
- ↑ Delatour 2004, 118. o.
- 1 2 3 4 Eastwood 1994, 83–85. o.
- 1 2 Barić 1997, 410. o.
- ↑ Zsemlyei 2010, 59. o.
- 1 2 3 4 Grevisse – Goosse 2007, 1089–1091. o.
- 1 2 Čirgić 2010, 173. o.
- ↑ Szende – Kassai 2007, 236. o.
- 1 2 Crystal 2008, 480. o.
- 1 2 3 4 5 Klajn 2005, 120–121. o.
- ↑ Erdős 2001, 3. Rábeszélés Archiválva 2021. február 25-i dátummal a Wayback Machine-ben oldal. o.
- ↑ Bărbuță 2000, 150. o.
- ↑ Barić 1997, 417. o.
- ↑ A közép-délszláv diarendszerben nincs harmadik személyű alak felszólító módban. A kijelentő mód jelen idő tölti be a szerepét.
- ↑ Kugler 2000, 106. o.
- 1 2 Szepesy 1986, 15. o.
- ↑ Avram 1997, 217. o.
- ↑ Rovelli 2018.
- ↑ Csunderlik 2013, 211. o.
- ↑ Delatour 2004, 223. o.
- ↑ Delatour 2004, 281. o.
- ↑ Eastwood 1994, 335. o.
- ↑ Klajn 2005, 106. o.
- ↑ Szende – Kassai 2007, 257. o.
- ↑ Avram 1997, 218. o. o.
- 1 2 3 Szende – Kassai 2007, 241. o.
- ↑ Szende – Kassai 2007, 317. o.
- ↑ Delatour 2004, 138. o.
- ↑ Delatour 2004, 141. o.
- ↑ Delatour 2004, 224. o.
- ↑ Delatour 2004, 146–147. o.
- ↑ Delatour 2004, 149. o.
- ↑ Delatour 2004, 153. o.
- 1 2 Delatour 2004, 156. o.
- ↑ Kalmbach 2017, 488. o.
- ↑ Klajn 2005, 113. o.
- ↑ Szende – Kassai 2007, 261. o.
- ↑ Čirgić 2010, 263. o.
- 1 2 Szende – Kassai 2007, 195. o.
- ↑ Szende – Kassai 2007, 196. o.
- ↑ Szende – Kassai 2007, 200. o.
- ↑ Szende – Kassai 2007, 253. o.
- ↑ Eastwood 1994, 83. o.
- ↑ Delatour 2004, 105. o.
- ↑ Eastwood 1994, 105. o.
- ↑ Bărbuță 2000, 261. o.
- ↑ Klajn 2005, 136. o.
- ↑ Bărbuță 2000, 153. o.
- ↑ Čirgić 2010, 177. o.
- ↑ Bărbuță 2000, 173. o.
- ↑ Ezek használatáról ld. Francia igerendszer.
- ↑ Delatour 2004, 124. o.
- ↑ Szende – Kassai 2007, 235. o.
- ↑ Coteanu 1982, 203. o.
- ↑ Coteanu 1982, 204. o.
- ↑ Avram 1997, 239. o.
- ↑ Čirgić 2010, 175. o.
- ↑ Čirgić 2010, 176. o.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- (románul) Avram, Mioara. Gramatica pentru toți (Grammatika mindenkinek). 2. kiadás. Bukarest: Humanitas. 1997. ISBN 973-28-0769-5
- (románul) Bărbuță, Ion et al. Gramatica uzuală a limbii române Archiválva 2019. március 29-i dátummal a Wayback Machine-ben (A román nyelv mindennapi grammatikája). Chișinău: Litera. 2000. ISBN 9975-74-295-5 (Hozzáférés: 2019. április 23.)
- (horvátul) Barić, Eugenija et al. Hrvatska gramatika (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. ISBN 953-0-40010-1
- (románul) Bidu-Vrănceanu, Angela et al., Dicționar general de științe. Științe ale limbii Archiválva 2023. április 13-i dátummal a Wayback Machine-ben (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. ISBN 973-440229-3 (Hozzáférés: 2019. április 23.)
- (montenegróiul) Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. Gramatika crnogorskoga jezika (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 2010. ISBN 978-9940-9052-6-2 (Hozzáférés: 2019. április 23.)
- (románul) Coteanu, Ion. Gramatica de bază a limbii române (A román nyelv alapvető grammatikája). Bukarest: Albatros. 1982 (Hozzáférés: 2023. május 25.)
- (angolul) Crystal, David. A Dictionary of Linguistics and Phonetics (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. ISBN 978-1-4051-5296-9 (Hozzáférés: 2019. április 23.)
- (franciául) Delatour, Yvonne et al. Nouvelle grammaire du français (Új francia grammatika). Párizs: Hachette. 2004. ISBN 2-01-155271-0 (Hozzáférés: 2019. április 23.)
- Csunderlik Péter. Történetírás, tapasztalat, emlékezet, trauma. Aetas. 28. évf. 1. sz. 2013. 207–212. o. ISSN 0237-7934 (Hozzáférés: 2021. november 13.)
- (franciául) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. május 25.)
- (angolul) Eastwood, John. Oxford Guide to English Grammar (Oxford angol grammatikai kézikönyv). Oxford: Oxford University Press. 1994, ISBN 0-19-431351-4 (Hozzáférés: 2023. május 25.)
- Erdős József (szerk.) Küszöbszint. Magyar mint idegen nyelv. Budapesti Műszaki Egyetem. Nyelvi Intézet. Magyar Nyelvi Csoport. 2001 (Hozzáférés: 2019. április 23.)
- (franciául) Grevisse, Maurice – Goosse, André. Le bon usage. Grammaire française (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. ISBN 978-2-8011-1404-9 (Hozzáférés: 2023. május 25.)
- (franciául) Kalmbach, Jean-Michel. La grammaire du français langue étrangère pour étudiants finnophones (A francia mint idegen nyelv grammatikája finn ajkú hallgatóknak). 1.5. változat. Jyväskylä-i Egyetem. 2017. ISBN 978-951-39-4260-1 (Hozzáférés: 2019. április 23.)
- (szerbül) Klajn, Ivan. Gramatika srpskog jezika (A szerb nyelv grammatikája). Belgrád: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. 2005. ISBN 86-17-13188-8 (Hozzáférés: 2023. május 25.)
- Kugler Nóra. Az igeragozás. In Keszler Borbála (szerk.) Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2000. ISBN 978-963-19-5880-5. 104–126. o. (MGr) (Hozzáférés: 2019. május 22)
- (angolul) Rounds, Carol. Hungarian: an Essential Grammar (Magyar alapvető grammatika). London / New York: Routledge. 2001. ISBN 0-203-46519-9 (Hozzáférés: 2019. április 23.)
- Rovelli, Carlo: Az idő rendje. Budapest: Park Könyvkiadó. 2018. ISBN 978-963-355-408-1
- (franciául) Szende, Thomas – Kassai, Georges. Grammaire fondamentale du hongrois (A magyar nyelv alapvető grammatikája). Párizs: Langues & Mondes – L’Asiathèque. 2007. ISBN 978-2-91-525555-3 (Hozzáférés: 2019. április 23.)
- Szepesy Gyula. Nyelvi babonák. Budapest: Gondolat. 1986 (Hozzáférés: 2021. január 10.)
- Zsemlyei János. A mai magyar nyelv szókészlete. 6. rész, A mai magyar nyelv állandósult szókapcsolatai. Frazeológia. Őrszavak Archiválva 2015. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2010. szeptember (Hozzáférés: 2019. április 23.)
