Ugrás a tartalomhoz

Józsefvárosi pályaudvar (Budapest)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Józsefvárosi pályaudvar
A felvételi épület 2006-ban készült fotón
A felvételi épület 2006-ban készült fotón[2]
OrszágMagyarország
HelyBudapest VIII. kerülete
Névadó
(kisváros és szlovákiai község)
ÁllomáskódPF
UIC állomáskód5510041
IBNR állomáskód5510041
Megnyitás1867
Bezárás ideje2005. december 10.
Felhasználási terület
Része ennekMagyarország vasúti közlekedése
IdőzónaUTC+01:00 (téli időszámítás)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 05′ 28″47.490800°N 19.091100°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 05′ 28″47.490800°N 19.091100°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Józsefvárosi pályaudvar témájú médiaállományokat.

A Józsefvárosi pályaudvar Budapest egyik fejállomása volt a VIII. kerületben, a Fiumei úton. A Magyar Államvasutak első saját pesti fejpályaudvaraként nyílt meg 1867-ben, forgalma a 2005-ös menetrendváltással szűnt meg. Eredetileg teherforgalmat, majd elsősorban észak felé közlekedő személyforgalmat szolgált ki. Épületeinek egy része máig áll, a helyére épített Sorsok Háza múzeum megnyitása évek óta várat magára , .[3]

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A MÁV első pályaudvara volt, amelyet a társaság elődjének államosításakor, 1867-ben adtak át a forgalomnak. Az első neve a Losonci pályaudvar volt, 1882-ben már Budapest,[4] majd az 1900-as évek elejétől Északi pályaudvarnak nevezték. 1867–1885 között az államvasutak budapesti főpályaudvaraként működött, ezt követően adta át a helyét a szintén a VIII. kerületben épült, nagyobb, korszerűbb Keleti pályaudvarnak.

Még a MÁV elődje, az Északi Vasút kezdte el építeni, elsősorban áruszállítási célokra. Tisza Lajos miniszter már 1872-ben előterjesztést készített a személyforgalom eltereléséről és a pályaudvar „árupályaudvarrá” alakításáról. A reprezentatív MÁV Központi Pályaudvar (a mai Keleti) 1884-es megnyitását követően 1885–1936 között kizárólag teherpályaudvarként működött. Ezt követően (1936-tól) a Keleti pályaudvart kisegítve, személyszállítási funkciókat is ellátva üzemelt évtizedeken át. A második és harmadik vágány között húzódó perontető az 1950-es években épült. Az 1990-es években a Budapest belső városrészeiről eltűnő ipar, a hanyatló áruforgalom megpecsételte a sorsát. A teherforgalom 2003 óta Soroksár-Terminál állomásra érkezik, a személyvonatok pedig 2005. december 11-étől a Keleti pályaudvarra és Kőbánya-Kispest állomásra futnak be. Az utolsó személyvonat 10-én este 19:40-kor[5] gördült ki a pályaudvarról Kunszentmiklós-Tass felé.

A Kőbányai út északi oldalán 1993-2014 között üzemelt, a feketekereskedelméről elhíresült Négy Tigris piacról az árusok jelentős része az út déli oldalán elterülő egykori Ganz–MÁVAG gyártelep 1988 óta kiürült üzemcsarnokaiba költözött át.[6] 2021 végén megkezdték a pályaudvar megmaradt romos épületeinek és vágányainak teljes felszámolását.

Jelene

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pályaudvaron 2014 tavaszára Sorsok Háza néven holokauszttal kapcsolatos oktatási és emlékközpontot tervezett nyitni a kormány.[7] 2012-2014 között ugyan megvalósult a beruházás, de az emlékhellyé átépített felvételi épületet azóta sem adták át. Az állapota azóta folyamatosan romlik.[8][9][10][11][12][13]

A pályaudvar vasúti területének hasznosítására számos terv született, többek közt strandfürdőt[14] és sportközpontot (Sándor Károly Labdarúgó Akadémia új utánpótlás-nevelési központja)[15] is terveztek a helyére. Bár a labdarúgó akadémia központjára kihirdetett közbeszerzés sikeresen lezárult, 2023. szeptember 5-én a kormány több más beruházással együtt visszavonta.[16][17] (A sportközpontot végül 2023-ban adták át.[18])

A vágányhálózatot és felsővezetéket már régen elbontották, 2021-ben mégis személyzet nélküli állomásként volt nyilvántartva, a kiszolgálása a bejárati váltókörzet maradványáig Ferencváros felől az összekötő vágányon vagy Kőbánya felső felől lehetséges, külön végrehajtási utasítás alapján.[mikor?][19][20]

Tömegközlekedés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Autóbusz

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trolibusz

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Villamos

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. Az épület helyén a régesrég felépült, ám még ma is üres Sorsok Háza áll.
  2. ↑ Az épület helyén a régesrég felépült, ám még ma is üres Sorsok Háza áll.
  3. ↑ https://24.hu/kozelet/2019/03/02/sorsok-haza-schmidt-maria-koves-slomo/
  4. ↑ "Budapest Közlöny, 16. évfolyam, 256. szám: Menetrend a budapest–szabadkai vonal és a kis-kőrösi–kalocsai szárnyvonal számára". Budapesti Közlöny (az Arcanumon). 1882. november 8. Hozzáférés: 2022. február 20.
  5. ↑ Józsefváros Anno
  6. ↑ Ganz-MÁVAG piac - Index.hu, 2018.09.15.
  7. ↑ HVG, 2013-09.12.
  8. ↑ https://www.msn.com/hu-hu/hirek/other/az-mtk-kapja-meg-a-10-%C3%A9ve-%C3%BCresen-%C3%A1ll%C3%B3-sorsok-h%C3%A1z%C3%A1t/ar-AA1MGrwE
  9. ↑ https://hvg.hu/kultura/20250916_Az-MTK-kapja-meg-a-tiz-eve-uresen-allo-Sorsok-Hazat-ebx]
  10. ↑ NOL, 2015.03.04.
  11. ↑ "Holokauszt-látványpark? A Sorsok Háza a tűzzel játszik, ha a gyors borzongásra épít". HVG. 2018. október 2.
  12. ↑ "2022-ben nyithat ki a Sorsok Háza". 444.hu. {{cite web}}: Text "2021-01-15" ignored (súgó)
  13. ↑ "A választások után nyílhat meg a Sorsok Háza". Népszava. {{cite web}}: Text "2021-01-15" ignored (súgó)
  14. ↑ "Délibáb marad a józsefvárosi strand". Magyar Nemzet. 2023. június 11. Hozzáférés: 2023. október 11.
  15. ↑ "Épülhet a sportközpont a Józsefvárosi pályaudvar elhagyatott területén". PestBuda. 2022. február 8. Hozzáférés: 2023. október 11.
  16. ↑ "Visszavonta a kormány a terveket, semmi nem lesz a Józsefvárosi pályaudvar rendezéséből". Józsefvárosi újság. 2023. szeptember 9. Hozzáférés: 2023. október 11.
  17. ↑ "Magyar Közlöny 2023. évi 125. szám". 2023. szeptember 5. 47. o. Hozzáférés: 2023. október 11.
  18. ↑ https://www.mtkbudapest.hu/hu/hirek/hivatalosan-is-atadtak-a-sandor-karoly-labdarugo-akademia-uj-kozpontjat2
  19. ↑ "Ferencváros állomás végrehajtási utasítás" (pdf). MÁV Zrt. 2021. december 12. 21. o. Hozzáférés: 2023. október 11.
  20. ↑ "Kőbánya felső állomás végrehajtási utasítás" (pdf). MÁV Zrt. 2021. december 12. 13. o. Hozzáférés: 2023. október 11.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Józsefvárosi_pályaudvar_(Budapest)&oldid=29171301”