Ugrás a tartalomhoz

Hofmann-lebontás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Hofmann-lebontás szerves kémiai reakció, melynek során egy primer amidból egy szénatommal rövidebb láncú primer amin keletkezik.[1][2][3][4]

A Hofmann-lebontás

A reakciót felfedezőjéről, August Wilhelm von Hofmannról nevezték el. Nem keverendő össze a Hofmann-eliminációval.

Bróm és nátrium-hidroxid reakciójával in situ nátrium-hipobromit keletkezik, mely a primer amidot izocianát köztitermékké alakítja. Az izocianát hidrolízisével, szén-dioxid kilépése közben primer amin keletkezik:

A bróm számos más reagenssel helyettesíthető. N-brómszukcinimid (NBS) és 1,8-diazabiciklo[5.4.0]undec-7-én (DBU) hatására is végbemehet a Hofmann-lebontás. Az alábbi példában a keletkező izocianátot metanollal csapdázzák, így az karbamáttá alakul.[5]

Hofmann-lebontás NBS alkalmazásával

Hasonló módon az izocianát köztitermék terc-butanollal is csapdázható, ekkor t-butoxikarbonil (Boc) csoporttal védett amin keletkezik.

Brómnál enyhébb reagensként (bisz(trifluoracetoxi)jód)benzol is használható.[6]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hofmann rearrangement című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

  1. ↑ Hofmann, A. W. v. (1881). Ber. 14: 2725. {{cite journal}}: Missing or empty |title= (súgó)
  2. ↑ Wallis, E. S.; Lane, J. F. (1949). Org. React. 3: 267–306. {{cite journal}}: Missing or empty |title= (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  3. ↑ Shioiri, T. (1991). Comp. Org. Syn. 6: 800–806. {{cite journal}}: Missing or empty |title= (súgó)
  4. ↑ Antus Sándor (2005). Szerves kémia II. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 282. o. ISBN 963 19 5714 4. {{cite book}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  5. ↑ Keillor, J. W.; Huang, X. (2004). "Methyl Carbamate Formation via Modified Hofmann Rearrangement Reactions: Methyl N-(p-Methoxyphenyl)carbamate". Org. Synth. {{cite journal}}: More than one of |surname1= és |author= specified (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link); Coll. Vol., 10: 549 {{citation}}: Missing or empty |title= (súgó)
  6. ↑ Almond, M. R.; Stimmel, J. B.; Thompson, E. A.; Loudon, G.M. (1993). "Hofmann Rearrangement under Mildly Acidic Conditions using [I,I-Bis(Trifluoroacetoxy)]iodobenzene: Cyclobutylamine Hydrochloride from Cyclobutanecarboxamide". Org. Synth. {{cite journal}}: More than one of |surname1= és |author= specified (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link); Coll. Vol., 8: 132 {{citation}}: Missing or empty |title= (súgó)
  • Clayden, Jonnathan (2007). Organic Chemistry. Oxfort University Press Inc. 1073. o. ISBN 978-0-19-850346-0.
  • Fieser, Louis F. (1962). Advanced Organic Chemistry. Reinhold Publishing Corporation, Chapman & Hall, Ltd. 499–501. o.