Hofmann-lebontás
A Hofmann-lebontás szerves kémiai reakció, melynek során egy primer amidból egy szénatommal rövidebb láncú primer amin keletkezik.[1][2][3][4]
A reakciót felfedezőjéről, August Wilhelm von Hofmannról nevezték el. Nem keverendő össze a Hofmann-eliminációval.
Mechanizmus
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bróm és nátrium-hidroxid reakciójával in situ nátrium-hipobromit keletkezik, mely a primer amidot izocianát köztitermékké alakítja. Az izocianát hidrolízisével, szén-dioxid kilépése közben primer amin keletkezik:
Változatai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A bróm számos más reagenssel helyettesíthető. N-brómszukcinimid (NBS) és 1,8-diazabiciklo[5.4.0]undec-7-én (DBU) hatására is végbemehet a Hofmann-lebontás. Az alábbi példában a keletkező izocianátot metanollal csapdázzák, így az karbamáttá alakul.[5]
Hasonló módon az izocianát köztitermék terc-butanollal is csapdázható, ekkor t-butoxikarbonil (Boc) csoporttal védett amin keletkezik.
Brómnál enyhébb reagensként (bisz(trifluoracetoxi)jód)benzol is használható.[6]
Felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Alifás és aromás amidok alifás és aromás aminokká alakítása
- Antranilsav ftálimidből történő előállítása
- Nikotinsavból 3-aminopiridin előállítása
- Az α-fenil-propánamid kiralitáscentrumának konfigurációja nem változik meg a Hofmann-lebontás után (a reakció retencióval jár)
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Hofmann rearrangement című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Hofmann, A. W. v. (1881). Ber. 14: 2725.
{{cite journal}}: Missing or empty|title=(súgó) - ↑ Wallis, E. S.; Lane, J. F. (1949). Org. React. 3: 267–306.
{{cite journal}}: Missing or empty|title=(súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ Shioiri, T. (1991). Comp. Org. Syn. 6: 800–806.
{{cite journal}}: Missing or empty|title=(súgó) - ↑ Antus Sándor (2005). Szerves kémia II. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 282. o. ISBN 963 19 5714 4.
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ Keillor, J. W.; Huang, X. (2004). "Methyl Carbamate Formation via Modified Hofmann Rearrangement Reactions: Methyl N-(p-Methoxyphenyl)carbamate". Org. Synth.
{{cite journal}}: More than one of|surname1=és|author=specified (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link); Coll. Vol., 10: 549{{citation}}: Missing or empty|title=(súgó) - ↑ Almond, M. R.; Stimmel, J. B.; Thompson, E. A.; Loudon, G.M. (1993). "Hofmann Rearrangement under Mildly Acidic Conditions using [I,I-Bis(Trifluoroacetoxy)]iodobenzene: Cyclobutylamine Hydrochloride from Cyclobutanecarboxamide". Org. Synth.
{{cite journal}}: More than one of|surname1=és|author=specified (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link); Coll. Vol., 8: 132{{citation}}: Missing or empty|title=(súgó)
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Clayden, Jonnathan (2007). Organic Chemistry. Oxfort University Press Inc. 1073. o. ISBN 978-0-19-850346-0.
- Fieser, Louis F. (1962). Advanced Organic Chemistry. Reinhold Publishing Corporation, Chapman & Hall, Ltd. 499–501. o.