Galaktóz
| Galaktóz | |||
| |||
 | |||
| Szabályos név | (2R,3S,4S,5R)-2,3,4,5,6-pentahidroxihexanal | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 26566-61-0 | ||
| PubChem | 6036 | ||
| EINECS-szám | 200-416-4 | ||
| MeSH | Galactose | ||
| ChEBI | 28260 | ||
| ATC kód | V04CE01 | ||
| Gyógyszer szabadnév | galactose | ||
| Gyógyszerkönyvi név | Galactosum | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C6H12O6 | ||
| Moláris tömeg | 180,155 g/mol[1] | ||
| Olvadáspont | 170 °C[1] | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A galaktóz (Gal) egy monoszacharid, amely kevésbé édes, mint a glükóz, és kevésbé vízoldékony. A növény- és az állatvilágban is megtalálható kötött állapotban, elterjedt. A galaktóz polimereit galaktánoknak nevezik; a hemicellulózban találhatóak, és hidrolízissel galaktózzá alakíthatók. Galaktóztartalmú poliszacharidok találhatók egyes fák mézgájában és algákban. A galaktóz és a glükóz a diszacharid laktóz két monoszacharid alkotórésze. Más olighoszacharidokban is előfordul (például melibióz, raffinóz). Megtalálható egyes agyban és idegsejtekben előforduló lipidekben is (cerebrozidok, gangliozidok).
A laktóz hidrolízisét a laktáz enzim katalizálja, amely β-galaktozidáz. Az emberi testben a glükóz galaktózzá alakul az emlőben a tejelválasztás során, amikor az emlőmirigyek laktózt szekretálnak. Innen a neve: galaktosz (γάλακτος) görögül tejet jelent.[2]
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Hideg vizes oldatból a galaktóz piranózgyűrűs alakjának α-, hideg alkoholos oldatból a β-anomerje kristályosítható ki. Léteznek öttagú furanózgyűrűt tartalmazó származékai is.
A galaktóz redukciójakor egy hatértékű alkohol, dulcit keletkezik. A dulcit hat szénatomos cukoralkohol, hexit. A növényvilágban fordul elő. Szimmetrikus szerkezetű, ezért optikailag inaktív. Optikai inaktivitása miatt mezo-dulcitnak is szokás nevezni.
Az egyensúlyi vizes oldatában előforduló 5 tautomer a következő:[3]
- d-galaktóz (nyílt láncú): 0,02%
- α-d-galaktopiranóz: 30%
- β-d-galaktopiranóz: 64%
- α-d-galaktofuranóz: 2,5%
- β-d-galaktofuranóz: 3,5%
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 William M. Haynes (2016). CRC Handbook of Chemistry and Physics (97th edition ed.). Boca Raton: CRC Press. 3-280. o. ISBN 978-1-4987-5429-3.
{{cite book}}:|edition=has extra text (súgó) - ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 54. o. ISBN 963 8334 96 7
- ↑ Peter M. Collins (2006). Dictionary of Carbohydrates (2nd edition ed.). Boca Raton: Chapman & Hall/CRC. 513. o. ISBN 978-0-8493-3829-8.
{{cite book}}:|edition=has extra text (súgó)