Ugrás a tartalomhoz

Gabon

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gaboni Köztársaság
République gabonaise (franciául)
Gabon zászlaja
Gabon zászlaja
Gabon címere
Gabon címere
Nemzeti mottó: Union, Travail, Justice (Szövetség, Munka, Igazság)
Nemzeti himnusz:
La Concorde (Az egyetértés)

FővárosaLibreville
é. sz. 0° 23′ 24″, k. h. 9° 27′ 00″0.390000°N 9.450000°EKoordináták: é. sz. 0° 23′ 24″, k. h. 9° 27′ 00″0.390000°N 9.450000°E
ÁllamformaUnitárius elnöki köztársaság
Vezetők
ElnökBrice Oligui
MiniszterelnökRaymond Ndong Sima
Hivatalos nyelvfrancia
Beszélt nyelvekfang, myene, punu, nzebi
FüggetlenségFranciaországtól
Függetlenség elnyerése1960. augusztus 17.

ElődállamokFranciaország Francia Egyenlítői-Afrika
Tagság
Lista
Népesség
Népesség2 025 137 (2017)[1]
Becsült2 390 000 [2] fő (2022)
Népsűrűség9 fő/km²[3]
Rangsorban216.
GDP2019-es becslés[4]
Összes16,709 milliárd USD
PPP: 39,859 milliárd USD
Egy főre jutó8 031,438 USD
PPP: 19 158,805 USD
HDI (2018)Növekedés0,702[5] (115.) – magas
Gini-index (2017)Csökkenés pozitív38[6]
Írástudatlanság15,3%
Földrajzi adatok
Terület267 667 km²
Rangsorban76.
Víz3,76%
IdőzónaWAT (UTC+1)
Egyéb adatok
PénznemKözép-afrikai CFA frank (XAF)
Nemzetközi gépkocsijelG
Hívószám241
Segélyhívó telefonszám
  • 1300
  • 1722
  • 18
Internet TLD.ga
Villamos hálózat230 V/50 Hz
Elektromos csatlakozóC típus
Közlekedés irányajobb oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Gaboni Köztársaság témájú médiaállományokat.

Gabon, hivatalos nevén Gaboni Köztársaság (franciául: République gabonaise), egy elnöki köztársaság Közép-Afrika nyugati partján. Az Egyenlítő mentén elhelyezkedő országot északnyugaton Egyenlítői-Guinea, északon Kamerun, keleten és délen a Kongói Köztársaság, nyugaton pedig az Guineai-öböl határolja. Fővárosa és legnagyobb városa Libreville. Egyike a legkevésbé sűrűn lakott országoknak.

1885-ben lett hivatalosan francia gyarmat, Francia Kongó része, ami később Francia Egyenlítői-Afrika gyarmatba olvadt bele. 1960-ban nyerte el függetlenségét Franciaországtól.

Gabon tagja az Afrikai Uniónak, az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az Afrikai Fejlesztési Banknak, az OPEC-nek és a Közép-afrikai Országok Gazdasági Közösségének. Gazdasága a kőolajtermelésen és a mangánbányászaton alapszik. Felső-közép jövedelmű országnak számít, a 7. legmagasabb emberi fejlettségi indexe és a 4. legmagasabb egy főre jutó GDP-je vásárlóerő-paritás alapján.[7][8]

Gabon neve a portugáloktól származik, akik a Komo folyó jellegzetes torkolatát a köpenyhez (portugálul: gabão hasonlították, sőt az ország neve portugálul a mai napig Gabão.[9]

Legmagasabb pontja az 1575 m magas Mont Iboundji, legnagyobb folyója az Ogoué, amely az Atlanti-óceánba ömlik (vízbőség tekintetében Afrikában az ötödik). Területének 70-80%-át esőerdők borítják, ami az egyik legmagasabb arány a világon.

Gabon domborzati térképe

A 100–200 m magas parti síkságból emelkedik ki az ország belső fennsíkja. Legmagasabb pontja: Mont Iboundji (1575 m). Három karsztvidékén több száz barlang alakult ki, sok közülük ma is feltáratlan.

Legjelentősebb folyója az Ogooué, 1200 km hosszú. A tengerpartot lagúnák szegélyezik.

Az Egyenlítő átszeli az országot. Így éghajlata trópusi.

Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország kb. 74%-át trópusi esőerdő borítja.[10] A keleti határ mentén az éghajlat szárazabb, a növényzet szavanna.

A gaboni őserdőkben
A növényzet Libreville környékén
Nyugati gorilla
Vörösbivaly
Szitutunga
Cercopithecus solatus
Elefántok
Afrikai cibetmacska
Lopé Nemzeti Park

2002-ben az ország területének 11%-át nemzeti parkká nyilvánították. Igazgatási szempontból 13-at szerveztek. Térkép az elhelyezkedésükről.

Természeti világörökségei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2020-ban két világörökségi helyszín van:

A legkorábbi lakók a pigmeusok. Őket a bevándorló bantuk majdnem teljesen kiszorították vagy beolvasztották magukba.

A portugálok fedezték fel és kereskedelmi telepeket hoztak létre az ország területén, később holland gyarmattá vált. Pierre Savorgnan de Brazza első útján 1875-ben érkezett a térségbe. Megalapította Libreville várost és később ő lett a francia gyarmati kormányzó. Amikor 1885-ben Franciaország hivatalosan bekebelezte ezt a területet, különböző bantu csoportok éltek ott.

1910-ben Gabon Francia Egyenlítői-Afrika négy területének egyike lett. Ez így maradt 1959-ig. Függetlenné 1960. augusztus 17-én vált a terület. Gabon első elnöke – Léon M'ba – 1961-67 között irányította a közép-afrikai államot; '67-es halála után az alelnök Omar Bongo Ondimba időszaka következett.[11] A függetlenné válást követően mintegy három évtizedig autokratikus diktatúra volt az országban, majd az 1990-es évek elején az új alkotmány a demokratikus normákhoz igazította a választási eljárást. Ez utóbbi azonban nem befolyásolta Omar Bongo teljhatalmát: Bongo több mint 41 évig volt Gabon elnöke 2009. júniusban bekövetkezett haláláig.[12]

Politika és közigazgatás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gabon elnöki rendszerű köztársaság. Két kamarás törvényhozás működik, a Nemzetgyűléssel és a Szenátussal. Az Országgyűlésnek 120 képviselője van, akiket 5 évre választanak meg.

A Freedom House 2022-es jelentése Gabont a »nem szabad« országok közé sorolta.[13] Bár az országban többpárti választásokat tartanak, Ali Bongo Ondimba elnök az elnyomás révén megőrzi politikai befolyását.[13] A végrehajtó hatalommal rendelkező elnököt népszavazás útján választják meg hét évre.[13] Az elnök tetszés szerint jelöli és mentheti fel a miniszterelnököt.[13]

Az ország választási törvényei és keretei nem biztosítják a hiteles választásokat.[13] A Gaboni Demokrata Párt (PDG) az 1960-as évek óta monopolizálta a végrehajtó hatalmat, és nincs reális lehetőség arra, hogy az ellenzék választások útján hatalomra jusson.[13] 2021-es választásokon Bongo elnök Gaboni Demokrata Pártja (PDG) 45-öt szerzett a szenátus 52 helyéből.[13]

A végrehajtó hatalom ellenőrzi az igazságszolgáltatást is, a bíróságok az elnöknek vannak alárendelve.[13]

Jelentős problémák közé tartozik a bevándorlók diszkriminációja, a kisebbségi csoportok marginalizálódása, valamint a nők jogi és de facto egyenlőtlensége.[13] Gyakori a munkahelyi szexuális zaklatás, amit a törvény nem tilt.[13]

Bár nincsenek törvények, amelyek korlátozzák a belső utazást, de a rendőrség gyakran figyeli az utazókat az ellenőrző pontokon, és kenőpénzt követel.[13] A házas nőknek, akik útlevelet szeretnének szerezni vagy külföldre szeretnének utazni, férjük engedélyével kell rendelkezniük.[13]

A sajtószabadságot ugyan a törvény garantálja, de a gyakorlatban korlátozva van.[13] A kormányt kritizáló egyéneket rendszeresen őrizetbe veszik.[13] A gyülekezési szabadság ugyancsak korlátozott.[13]

A vallásszabadságot az alkotmány rögzíti, és általánosságban tiszteletben tartják, egyes heterodox vallási csoportok viszont nehezen tudják megszerezni az állami regisztrációt.[13]

A kínzást az alkotmány ugyan tiltja, de a fogvatartottak fizikai bántalmazással szembesülnek.[13]

Közigazgatási beosztás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gabont közigazgatási területi felosztásának két szintje van, területi szinten a legnagyobb egység a tartomány, amelynek az alegysége a megye. Az ország területe 9 tartományra van beosztva, amelyek további 50 megyére van felosztva.

Gabon tartományai
Gabon diplomáciai külképviseletei
Képek
Utcakép, Port Gentil
Utcakép, Port Gentil
Egy keresztény templom a fővárosban
Egy keresztény templom a fővárosban
Katolikus templom, Ntoum
Katolikus templom, Ntoum

A hivatalos nyelve a francia, de a legbeszéltebb nyelvek a bantu nyelvekhez tartozó fang, sira és mbere. A lakosság többségét alkotó négy főbb etnikum a fangok, a sirák, a punuk és a teke.

Népessége az ország területéhez mérve alacsony, a lakosság létszáma 2,2 millió (2020-as becslés).

  • Népsűrűség: 4,5 fő/km²
  • Népességnövekedési ráta: 2,5% [mikor?]
  • A várható átlagos élettartam 69 év (férfiak: 67 év, nők: 71 év)
  • Csecsemőhalandósági ráta: 30,4 / 1000 születés [mikor?]

Népességének változása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A népesség alakulása 1960 és 2023 között:
Lakosok száma
498 823
541 895
611 990
692 535
804 319
972 539
1 137 412
1 315 820
1 519 155
2 300 000
1960196619721978198419911997200320092023
Adatok: Wikidata

Legnépesebb települések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelentősebb városok: Libreville, továbbá Port-Gentil, Franceville.

Etnikai, nyelvi megoszlás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népek: bantu 98% (35,5% mpongwe, 15% mbete, 14% punu és 11,5% fang), egyéb 2%. Valójában, a legújabb adatok szerint a legnagyobb etnikai csoport a fang, 36%-kal. Őket követi a mpongve törzs 15, míg a mbete 14%-os aránnyal. Punu 12%, ezenkívül még 40 féle bantu törzs él az országban, arányuk 23%.[14]

Hivatalos nyelv a francia, emellett különféle bantu nyelveket is használnak, valamint egyre erősebb az érdeklődés az országban a spanyol nyelv iránt is, mivel a szomszédos Egyenlítői-Guineának ez a fő nyelve.[15]

2015 táján a lakosság megközelítőleg 79%-a keresztény (zöme katolikus); 10%-a az iszlám híve (főleg szunnita); a maradék egyéb vallású.[16]

A főváros, Libreville egy képe
Kőolajfinomító, Port-Gentil
Cementgyár egy része, Ntoum

Gabon egy főre jutó jövedelme többszöröse a legtöbb fekete-afrikai országénak, de a nagy jövedelmi egyenlőtlenségek miatt a lakosság nagy része továbbra is szegény. Gabon fa- és mangánexportra támaszkodott, amíg az 1970-es évek elején fel nem fedezték a tengeri kőolajat. A 2010-es évek első felében Gabon exportjának körülbelül 80%-át, GDP-jének 45%-át és állami bevételeinek 60%-át az olaj adta.[17]

Az ország bányászata a függetlenné válás után kezdett rohamosan fejlődni: mangán-, vas- és uránérc bányászat. A francia atomipar legjelentősebb nyersanyagellátója. Az esőerdőit főként külföldi kereskedők vásárolják fel és aknázzák ki.

Súlyosan eladósodott ország, a külső adósságállománya több mint 3,5 milliárd amerikai dollár.[mikor?]

2020 táján is gyakori az áramszünet és a vízhiány.[17]

Növénytermesztés: manióka, édesburgonya, banán, cukornád, zöldség, földimogyoró, kakaó, kukorica, kávé, kaucsukfa, olajpálma, borsó. Állattenyésztés: juh, kecske, sertés, szarvasmarha, baromfi. Fakitermelés: khaya, iroko, ében, teak, okumé. Jelentős a halászat.

Főbb ágazatok: kőolajkitermelés és finomítás; bányászat, hajójavítás, élelmiszer- és textilipar, faipar, cementgyártás.[17]

Gabon exportjának megoszlása
  • Exporttermékek: kőolaj, fa, mangánérc, uránérc.
  • Importtermékek: műszaki felszerelések és alkatrészek, élelmiszeripari és vegyipari termékek, építőanyagok.

Főbb kereskedelmi partnerek 2019-ben: [17]

Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Teherszállító vonat
  • Közutak hossza: 8454 km
  • Vasútvonalak hossza: 649 km
  • Repülőterek száma: 10
  • Kikötők száma: 7
Gabon vasúti térképe

Gabon vasúti közlekedése egyetlen vonalból, a transzgaboni vasútvonalból áll, amely 669 km hosszan vezet nyugati-keleti irányban a Libreville melletti Owendo kikötővárosából egészen Franceville-ig. A A vasútvonalon személy- és teherszállítás is üzemel. 1999-ben lett privatizálva az állami vasúti cég, a vasútvonal fenntartását a COMILOG mangánbányászati cég vette át.

Hívójel prefix TR
ITU zóna 52, 47
CQ zóna 36
Rituális törzsi maszk

Az ország kultúrája mélyen a francia gyarmati örökségben gyökerezik.

  • Írástudás: 84,7% [mikor?]
  • Iskolakötelezettség: 6 év
  • Felsőoktatás: 2 egyetem

Kulturális intézmények

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezek többnyire Libreville-ben találhatók.

  • Centre Culturel Francais – francia kulturális intézet
  • Musée des Arts et Traditions – Művészeti és népművészeti múzeum

Hagyományok, néprajz

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A helyi gasztronómiát jelentős francia hatás érte és a nagyobb városokban elérhetőek a francia ételspecialitások.[18] Vidéken a legfőbb élelmiszert a jamgyökér, tápióka és rizs jelenti. A hús a tehetősebbek étele. A leggyakoribb húsok a hal vagy a baromfi, illetve az afrikai vadhúsok, mint az antilopé, vaddisznóé és majomé.[19] A leggyakoribb gyümölcsök a banán, papaya, guáva, mangó, ananász, kókuszdió, avokádó és földimogyoró. A zöldség- és gabonafélék közül a meghatározók a kukorica, paradicsom, főzőbanán és padlizsán.[20]

Katonai létesítmények, repülőterek, középületek és stratégiai jelentőségű létesítmények fotózása tilos.

A homoszexualitás Gabonban legális, de tabu témaként kezelik. A népesség nagyobb része provokatívnak és a társadalmi konvenciók megsértésének tartja.

Javasolt oltások Gabonba utazóknak:

Malária ellen tabletta van. (Nagy a kockázata a fertőzésnek).

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

Kötelező oltás, nemzetközi oltási igazolvány szükséges:

Gabon első olimpiai érmét Anthony Obame taekwan-do bajnok szerezte Londonban,[21] aki a WTF (Nemzetközi Taekwando Szövetség ) világranglistájának első helyén állva a 87 kg feletti súlycsoportban 2013-ban világbajnokságot is nyert.

A Gaboni labdarúgó-válogatott eddig még nem jutott ki a világbajnokságra, de kisebb versenyeken többször is állt dobogón.

Az ország 2012-ben az Egyenlítői-Guineával közösen rendezte a 2012-es afrikai nemzetek kupáját. A tornát Zambia nemzeti válogatottja nyerte, akik a 0-0-s rendes játékidő után 11-es párbajban 8-7-re múlták felül az elefántcsontpartiak csapatát. A bronzmérkőzést Mali csapata nyerte, akik ghánai labdarúgókat győzték le 2-0-ra.

  1. ↑ "Világbank-adatbázis". Világbank. Hozzáférés: 2019. április 8.
  2. ↑ World Population Review
  3. ↑ World Population Review 2022
  4. ↑ https://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2019/01/weodata/weorept.aspx?pr.x=31&pr.y=4&sy=2019&ey=2019&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=.&br=1&c=646&s=NGDPD%2CPPPGDP%2CNGDPDPC%2CPPPPC&grp=0&a=
  5. ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2019. december 9. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2020. február 2.
  6. ↑ https://data.worldbank.org/indicator/SI.POV.GINI?locations=GA
  7. ↑ https://data.worldbank.org/income-level/upper-middle-income
  8. ↑ https://www.worldbank.org/en/country/gabon/overview
  9. ↑ "The World Factbook: Gabon". 2021. március 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. május 1.
  10. ↑ Faragó Imre (2008). Nagy képes földrajzi világatlasz (magyar nyelven) (4. kiadás ed.). Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen. ISBN 9789635966776.
  11. ↑ "40 éve hatalmon Afrika legrutinosabb diktátora". Kitekintő. 2007. december 8. 2009. szeptember 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. október 28.
  12. ↑ "Sarkozyt kifütyülték a gaboni diktátor temetésén". Kitekintő. 2009. június 19. 2009. június 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. október 28.
  13. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 "Gabon: Freedom in the World 2022 Country Report". Freedom House (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. augusztus 16.
  14. ↑ A Világ országai, Nyír-Karta Bt. 2008.
  15. ↑ "El caso del español en Guinea Ecuatorial" (PDF) (spanyol nyelven). Hozzáférés: 2014. november 18.
  16. ↑ "Gabon". Association of Religion Data Archives. 2015. 2020. május 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. május 18.
  17. 1 2 3 4 CIA World Factbook
  18. ↑ Foster, Dean (2002): The Global Etiquette Guide to Africa and the Middle East: Everything You Need to Know for Business and Travel Success. John Wiley & Sons. ISBN 0471272825 177. o.
  19. ↑ Gabon (Food Spring)
  20. ↑ Culture of Gabon (everyculture.com)
  21. ↑ |http://www.en.legabon.org/ Archiválva 2013. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Gabon
A Wikimédia Commons tartalmaz Gabon témájú médiaállományokat.