Ugrás a tartalomhoz

Cardiff

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cardiff
Cardiff zászlaja
Cardiff zászlaja
Cardiff címere
Cardiff címere
Mottó: Y ddraig goch ddyry cychwyn
(A vörös sárkány megy majd elöl)
Közigazgatási adatok
Ország Egyesült Királyság
Országrész Wales
RégióCardiff régió
IrányítószámCF
Körzethívószám029
Testvérvárosok
Lista
Népességi adatok
Teljes népesség383 536 fő (2023)[1]
Népsűrűség2 739,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület140 km²
IdőzónaGMT (UTC+0)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 51° 28′ 54″, ny. h. 3° 10′ 45″51.481667°N 3.179167°WKoordináták: é. sz. 51° 28′ 54″, ny. h. 3° 10′ 45″51.481667°N 3.179167°W
Cardiff weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cardiff témájú médiaállományokat.

Cardiff (walesiül Caerdydd) Wales fővárosa és egyben legnépesebb megyéje, illetve települése. A város lakossága 2024-ben 359 500 fő volt.[2] A kikötővárost a Taff folyó szeli ketté. Cardiff egészen a 19. század elejéig alacsony népességű kisvárosként létezett, a település gyors fejlődését a walesi bányákat kiszolgáló szénrakodó kikötő megépülése hozta el. A város 1905-ben city státuszi rangot kapott,[3] 1955-ben pedig Wales fővárosának nevezték ki.[4] Cardiff ad otthont a walesi parlamentnek, a Senedd-nek.[5]

A város nevének eredete vita tárgyát képezi, a legnépszerűbb elmélet szerint a walesi Caer-Taff szóból származik, amelynek jelentése erőd a Taff folyón, ennek az angolos formája lett a Cardiff.[6]

A rómaiak a Kr.u. 1. században egy kisebb erődítményt építettek a mai város helyén, ott, ahol a Gloucesterből Carmarthenbe vezető út keresztezte a Taff folyót. Cardiff a normannok 11. századi érkezésétől kezdve létezik folyamatosan, amikor Robert FitzHamon normann földesúr erődöt épített az egykori római tábor helyén 1081-ben.

1107-től 1134-ig Hódító Vilmos legidősebb fiát, II. Róbert normandiai herceget is fogva tartották itt, miután testvére, I. Henrik angol király legyőzte a tinchebrayi csatában. A 19. századig Cardiff kis településnek számított, az iparosodás következtében viszont rohamos fejlődésnek indult, sorra nyíltak a szénbányák, a kikötő is ekkor épült. Az egyetem 1883-ra, a városháza 1904-re épült fel. A városi rangot 1905-ben kapta meg, 50 évre rá Wales fővárosa lett.

A Millennium Stadion 1999-ben nyitotta meg kapuit, ez a stadion a legnagyobb Nagy-Britanniában és egyben Wales legmagasabb épülete is 93 méteres magasságával.

A 19. század elején még csak 2000-en lakták, 1891-ben 128 849 lakosa volt.

  1. ↑ "statswales.gov.wales/Catalogue/Population-and-Migration/Population/Estimates/Local-Authority/populationestimates-by-localauthority-year".
  2. ↑ "Cardiff Population (2024) - Total Population". totalpopulation.co.uk (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. október 15.
  3. ↑ "125 years of Cardiff City | From Riverside to Ninian, 1899-1910 | Cardiff". www.cardiffcityfc.co.uk (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. október 15.
  4. ↑ "BBC - News from Wales, 20/12/1955, Cardiff declared capital of Wales, 1955". BBC (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2024. október 15.
  5. ↑ "The Senedd - A Landmark Building". senedd.wales (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2024. október 15.[halott link]
  6. ↑ "Cardiff | History, Facts, Map, & Attractions | Britannica". www.britannica.com (angol nyelven). 2024. október 15. Hozzáférés: 2024. október 15.
  7. ↑ "2023 Welsh Fire fixtures". Glamorgan Cricket. Hozzáférés: 2023. szeptember 5.
  8. ↑ "Glamorgan Cricket". Glamorgan Cricket Club. Hozzáférés: 2023. szeptember 5.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]