Cardiff
| Cardiff | |||
| |||
| Mottó: Y ddraig goch ddyry cychwyn (A vörös sárkány megy majd elöl) | |||
| Közigazgatási adatok | |||
| Ország | |||
| Országrész | |||
| Régió | Cardiff régió | ||
| Irányítószám | CF | ||
| Körzethívószám | 029 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népességi adatok | |||
| Teljes népesség | 383 536 fő (2023)[1] | ||
| Népsűrűség | 2 739,54 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 140 km² | ||
| Időzóna | GMT (UTC+0) | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Cardiff weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Cardiff témájú médiaállományokat. | |||
Cardiff (walesiül Caerdydd) Wales fővárosa és egyben legnépesebb megyéje, illetve települése. A város lakossága 2024-ben 359 500 fő volt.[2] A kikötővárost a Taff folyó szeli ketté. Cardiff egészen a 19. század elejéig alacsony népességű kisvárosként létezett, a település gyors fejlődését a walesi bányákat kiszolgáló szénrakodó kikötő megépülése hozta el. A város 1905-ben city státuszi rangot kapott,[3] 1955-ben pedig Wales fővárosának nevezték ki.[4] Cardiff ad otthont a walesi parlamentnek, a Senedd-nek.[5]
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A város nevének eredete vita tárgyát képezi, a legnépszerűbb elmélet szerint a walesi Caer-Taff szóból származik, amelynek jelentése erőd a Taff folyón, ennek az angolos formája lett a Cardiff.[6]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A rómaiak a Kr.u. 1. században egy kisebb erődítményt építettek a mai város helyén, ott, ahol a Gloucesterből Carmarthenbe vezető út keresztezte a Taff folyót. Cardiff a normannok 11. századi érkezésétől kezdve létezik folyamatosan, amikor Robert FitzHamon normann földesúr erődöt épített az egykori római tábor helyén 1081-ben.
1107-től 1134-ig Hódító Vilmos legidősebb fiát, II. Róbert normandiai herceget is fogva tartották itt, miután testvére, I. Henrik angol király legyőzte a tinchebrayi csatában. A 19. századig Cardiff kis településnek számított, az iparosodás következtében viszont rohamos fejlődésnek indult, sorra nyíltak a szénbányák, a kikötő is ekkor épült. Az egyetem 1883-ra, a városháza 1904-re épült fel. A városi rangot 1905-ben kapta meg, 50 évre rá Wales fővárosa lett.
A Millennium Stadion 1999-ben nyitotta meg kapuit, ez a stadion a legnagyobb Nagy-Britanniában és egyben Wales legmagasabb épülete is 93 méteres magasságával.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 19. század elején még csak 2000-en lakták, 1891-ben 128 849 lakosa volt.
- A vár
- A Millennium stadion
Sport
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A város legnevezetesebb labdarúgóklubja a Cardiff City FC.
- Krikettben a Glamorgan County Cricket Club és a Welsh Fire nevű csapatok otthona a város.[7][8]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "statswales.gov.wales/Catalogue/Population-and-Migration/Population/Estimates/Local-Authority/populationestimates-by-localauthority-year".
- ↑ "Cardiff Population (2024) - Total Population". totalpopulation.co.uk (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. október 15.
- ↑ "125 years of Cardiff City | From Riverside to Ninian, 1899-1910 | Cardiff". www.cardiffcityfc.co.uk (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. október 15.
- ↑ "BBC - News from Wales, 20/12/1955, Cardiff declared capital of Wales, 1955". BBC (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2024. október 15.
- ↑ "The Senedd - A Landmark Building". senedd.wales (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2024. október 15.[halott link]
- ↑ "Cardiff | History, Facts, Map, & Attractions | Britannica". www.britannica.com (angol nyelven). 2024. október 15. Hozzáférés: 2024. október 15.
- ↑ "2023 Welsh Fire fixtures". Glamorgan Cricket. Hozzáférés: 2023. szeptember 5.
- ↑ "Glamorgan Cricket". Glamorgan Cricket Club. Hozzáférés: 2023. szeptember 5.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Cardiff.lap.hu – Linkgyűjtemény
