1862

1862 más naptárakban
Gergely-naptár	1862
Ab urbe condita	2615
Bahái naptár	18 – 19
Berber naptár	2812
Bizánci naptár	7370 – 7371
Buddhista naptár	2406
Burmai naptár	1224
Dzsucse-naptár	N/A
Etióp naptár	1854 – 1855
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1917 – 1918
Shaka Samvat	1784 – 1785
Holocén naptár	11862
Iráni naptár	1240 – 1241
Japán naptár	2522 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4558–4559
Kopt naptár	1578 – 1579
Koreai naptár	4195
Muszlim naptár	1278 – 1279
Örmény naptár	1311 ԹՎ ՌՅԺԱ
Szeleukida naptár	2173–2174
Thai szoláris naptár	2405
Zsidó naptár	5622 – 5623

Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század

Évtizedek: 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek

Évek: 1857 – 1858 – 1859 – 1860 – 1861 – 1862 – 1863 – 1864 – 1865 – 1866 – 1867

Események

Határozott dátumú események

• február 5. (Julián naptár szerint január 24.) – Moldva és Havasalföld alkotmányozó gyűlése formálisan is kikiáltja a két román fejedelemség egyesülését, a Egyesült Román Fejedelemségek létrejöttét.
• február 22. – Jefferson Davis a Konföderáció fővárosában, Richmondban átveszi hat évre szóló elnöki megbízatását.
• április 6–7. – A Shiloh-i csata.
• április 16. – Az Amerikai Konföderációs Államok bevezetik a sorozást. (A 18 és 35 év közötti fehér férfiakat három év szolgálatra kötelezték, az egy évre beállt önkéntesek szolgálati idejét pedig két évvel megnövelték. 1864-ben ez már a 17 és 50 év közötti férfiakra vonatkozott.)
• április 25. – A Konföderáció elveszti New Orleans városát.
• június 5. – Annam átengedi Kokinkínát Franciaországnak.
• július 1. – Megnyitja kapuit az Orosz Állami Könyvtár.
• július 10. – A Nemzeti Múzeum egyik kiállítási szekrényéből – az 1848-ban feltárt – III. Béla magyar király és első felesége, Châtillon Anna földi maradványait a budavári főtemplom – a Mátyás-templom – szentélye alatti kriptába – két fémkoporsóban – helyezik el.
• szeptember 17. – Antietami csata, melynek végén Robert E. Lee tábornok elveszti hadserege egyharmadát.
• szeptember 23. – II. Radamát és főfeleségét, Rabodo(zanakandriana) királynét Antananarivóban Madagaszkár királyává és királynéjává koronázzák.
• november 3. – Indianapolisban dr. Richard Gatling feltalálja a géppuskát.
• december 11–15. – A fredericksburgi csata.
• december 17. Ulysses S. Grant tábornok azzal vádolja a zsidókat, hogy a déliekkel kereskednek, és parancsot ad elűzésükre az északi területekről; Abraham Lincoln érvényteleníti a parancsot.

Határozatlan dátumú események

• az év folyamán –
  • A Havasalföldi és a Moldvai Fejedelemség egyesüléséből létrejön a Román Fejedelemség.
  • A Porosz Királyság miniszterelnöke Bismarck lett.

Az év témái

Születések

• február 8. – Ferenczy Károly festőművész († 1917)
• március 2. – Bárkány Mária német drámai színésznő († 1928)
• június 2. – Katona Lajos néprajzkutató, filológus, irodalomtörténész, az MTA tagja († 1910)
• június 4. – Jekelfalussy Zoltán, a Monarchia utolsó fiumei kormányzója († 1945)
• június 7. – Lénárd Fülöp, Nobel-díjas fizikus († 1947)
• július 17. – Oscar Levertin svéd író, költő, irodalomtörténész, kritikus († 1906)
• augusztus 14. – Henrik porosz királyi herceg porosz királyi és német császári herceg, a Német Császári Haditengerészet tengernagya († 1929)
• augusztus 22. – Claude Debussy francia zeneszerző († 1918)
• szeptember 1. – Kövesligethy Radó magyar csillagász, geofizikus, akadémikus († 1934)
• október 19. – Auguste Lumière francia kémikus, a filmművészet és a filmgyártás úttörője († 1954)
• november 4. – Thomán István magyar zongoraművész és zongorapedagógus († 1940)
• november 15. – Gerhart Hauptmann Irodalmi Nobel-díjas német drámaíró († 1946)
• november 26. – Stein Aurél magyar geográfus, régész, orientalista († 1943)
• december 1. – Kégl Sándor orientalista, irodalomtörténész, a magyar iranisztika kiemelkedő alakja, az MTA tagja († 1920)
• december 28. – Kemechey Jenő író, újságíró († 1905)

Halálozások

• január 1. – Mihajlo Vasziljovics Osztrohradszkij ukrán matematikus, mechanikus és fizikus (* 1801)
• január 10. – Balassa Konstantin, császári és királyi lovassági őrnagy (* 1792)
• január 18. – John Tyler, az Amerikai Egyesült Államok 10. elnöke (* 1790)
• január 23. – Willem Hendrik de Vriese holland botanikus (* 1806)
• február 7. – František Škroup cseh zenész, zeneszerző, karmester (* 1801)
• február 24. – Bernhard Severin Ingemann, dán író és költő (* 1789)
• március 17. – Franz von Schlik, császári és királyi lovassági tábornok (* 1789)
• március 21. – Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz, császári és királyi tábornagy, az 1848–49-es szabadságharc egy időszakában a császári csapatok főparancsnoka (* 1787)
• március 29. – Adler György, zeneszerző, egyházzenész és basszusénekes (* 1789)
• április 21. – Reviczky Ádám, gróf (* 1786)
• augusztus 9. – Narcyz Olizar lengyel politikus, államférfi, író, újságíró, festő (* 1794)
• augusztus 21. – Laval Nugent, császári és királyi tábornagy (* 1777)
• augusztus 27. – Egyed Antal, pécsi egyházmegyei katolikus pap, az MTA levelező tagja, költő (* 1779)
• szeptember 25. – Koháry Mária Antónia, magyar zeneszerzőnő (* 1797)
• november 2. – Báthory Gábor, magyar református lelkész (* 1798)
• november 4. – Bémer László, nagyváradi püspök (* 1784)
• november 9. – Bechtold Fülöp, osztrák császári és királyi altábornagy (* 1787)
• november 13. – Ludwig Uhland, német költő (* 1787)