’Sigmond Elek
| ’Sigmond Elek | |
 | |
| Született | 1873. február 26. Kolozsvár |
| Elhunyt | 1939. szeptember 30. (66 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | vegyészmérnök, talajtanász |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Corvin-koszorú (1930) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (6/4-1-74/75)[1][2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz ’Sigmond Elek témájú médiaállományokat. | |
Kossuth Lajos tér 11.
Kisenyedi és alsószentmihályfalvi ’Sigmond Elek József Sándor (Kolozsvár, 1873. február 26. – Budapest, 1939. szeptember 30.)[3] vegyészmérnök, az MTA tagja, a korszerű talajtani kutatások megalapozója Magyarországon.[4]
Élete, munkássága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A régi nemesi származású kisenyedi és alsószentmihályfalvi ’Sigmond családnak a sarja. Apja, ’Sigmond Dezső (1844–1906), szesztermelő nagyiparos, országgyűlési képviselő,[5] anyja, csefalvai Csefalvay Elma (1841–1925) volt.[6]
Édesapjának szeszfőzdéje és sörgyára volt Kolozsváron, illetve a városhoz közeli egeresi barnaszénbányákban is volt érdekeltsége.[7] Apai nagyszülei ’Sigmond Elek (1810–1877) jogász és nagyiparos, és losádi Zudor Emília voltak. Anyai nagyszülei csefalvai Csefalvay Alajos (1804–1894), cs. és kir. lovassági százados, 1848-as honvédőrnagy, és losádi Zudor Zsuzsanna asszony voltak.[8]
Tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte, ahol 1895-ben vegyészmérnöki oklevelet kapott, majd 1898-ban Kolozsváron a Ferenc József Tudományegyetemen doktorátust szerzett. Első munkahelye Nagybányán volt a Vegykémlő Hivatalban, ahol azonban csak rövid ideig maradt, mert Cserháti Sándor felkérésére 1899-ben elvállalta a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia mellett önállóan működő Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás kísérleti laboratóriumának vezetését. Itt ismerkedett meg a talajkémia problémáival a kukorica és a dohány tápanyagfelvételének vizsgálata során. Vizsgálta továbbá a szikes talajok tulajdonságait, illetve az öntözés hatását a talajok szerkezetére. Kutatásairól számos publikációban számolt be, 1905-ben a mezőgazdasági kémia magántanára lett a budapesti tudományegyetemen. Állami ösztöndíjjal két éven át Franciaországban, Dániában és az Egyesült Államokban dolgozott és a mezőgazdasági tudományos intézeteket tanulmányozta. 1908-ban a budapesti Műegyetemen megalakított Mezőgazdasági-Kémiai Technológiai Tanszéket első professzorává nevezték ki.
Kezdeményezésére Budapesten tartották meg 1909-ben az első Nemzetközi Agrogeológiai Konferenciát.[9] A nemzetközi Talajtani Társaság Bizottságának 25 éven keresztül elnöke volt. A Magyar Tudományos Akadémiának 1915-től levelező, 1925-től pedig rendes tagja volt. 1926-1934 között az Országos Kémiai Intézet igazgatója is volt. Tudományos munkásságának kiemelkedőbb eredményei: új kémiai módszer a talajban előforduló asszimilálható foszforsav meghatározására, vizsgálatok a talaj foszforsav-szükségletének megállapítására, továbbá a szikes talajok kialakulásának és megjavításának kérdései. Ez utóbbi képezi munkásságának legkiemelkedőbb, hazai mezőgazdaságunk számára is igen fontos részét.
1939. szeptember 30-án hunyt el Budapesten tüdőgümőkór következtében.
Házassága és leszármazottjai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1910. január 8-án Budapesten feleségül vette nemes Hajnik Erzsébet Jolánta Mária (Budapest, 1880. július 12.– Budapest, 1920. augusztus 23.) kisasszonyt,[10][11] akinek a szülei nemes Hajnik Imre (1840–1902) miniszteri tanácsos, jogtudós, jogtörténész, oklevélkutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és Heinrich Mária (1856–1904) úrnő voltak.[12][13] Frigyükből született:
- ’Sigmond László.
- ’Sigmond Andor.
Művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Mezőgazdasági chemia. Bp., 1904. 292 lap.
- A mezőgazdasági növények legfontosabb tápláló anyagai. Bp., 1910. TK. 36 lap.
- A talajvizsgálat mechanikai és fizikai módszerei. Bp., 1916. 61 lap.
- A hazai szikesek és megjavítási módjuk. Bp., 1923. 303 lap.
- Hungarian Alkali Soils and Methods of their Reclamation. Berkeley, 1927. 156 lap.
- A Magyar Tudományos Akadémia és a mezőgazdasági tudományok, Budapest, 1928.
- A mezőgazdasági növények termelési tényezői. Bp., 1930. 187 lap. (Szent István Könyvek)
- Általános talajtan. Bp., 1934. 696 lap. angolul: The Principles of Soil Science. London, 1938.
Díja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Corvin-koszorú (1930)
Emlékezete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1956-ban alapította a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület az évenként kiosztásra kerülő Sigmond Elek-emlékérmet.
Mellszobra a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium árkádja alatt található Budapesten.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html".
- ↑ "epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html".
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 272/1939. folyószáma alatt.
- ↑ "familysearch.org Kolozsvári római katolikus keresztelők - Sigmond Elek keresztelője".
- ↑ "Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - 'Sigmond Dezső".
- ↑ "Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - 'Sigmond Dezsőné Csefalvay Elma".
- ↑ Lásd: Infrastruktúra és iparfejlődés Kolozsvárott a dualizmus korában
- ↑ "Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Csefalvay Alajos".
- ↑ Lásd: A talajtan és a talajtérképezés a II. világháborúig in Magyarország a XX. században IV. kötet Tudomány 1. Műszaki és természettudományok
- ↑ "familysearch.org - Budapest római katolikus keresztelők - Hajnik Erzsébet".
- ↑ "Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - 'Sigmond Elekné nemes Hajnik Erzsébet".
- ↑ "Országos Széchényi Könyvtár- gyászjelentések - Hajnik Imre".
- ↑ "Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Hajnik Imréné Heinrich Mária".
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Grenczer Béla: Dr. ’Sigmond Elek – mint a magyar mezőgazdasági kémia művelőjének és terjesztőjének – 25 éves műegyetemi tanári jubileuma. KK. 1934.
- Mados László: ’Sigmond Elek dr. KK. 1939. 42. sz.
- Doby Géza: ’Sigmond Elek. MGSZ. 1939. december
- Di Gleria János: Megemlékezés ’Sigmond Elek munkásságáról halálának 20. évfordulóján. MK. 1959. 11. sz.
- Hargitai László: Dr. ’Sigmond Elek, 1873–1939. Az Agrártudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványa. Bp., 1963. 13. sz.
- Krámer Mihály: ’Sigmond Elek agrokémiai munkássága. AT. 1963. 2. sz.
.svg){kind=small}
