útburkolat

Hungarian

Etymology

út (“road”) +‎ burkolat (“cover; wrapper; pavement”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈuːdburkolɒt]
• Hyphenation: út‧bur‧ko‧lat

Noun

útburkolat (plural útburkolatok)

1. pavement (the paved exterior surface of a road)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)

	singular	plural
nominative	útburkolat	útburkolatok
accusative	útburkolatot	útburkolatokat
dative	útburkolatnak	útburkolatoknak
instrumental	útburkolattal	útburkolatokkal
causal-final	útburkolatért	útburkolatokért
translative	útburkolattá	útburkolatokká
terminative	útburkolatig	útburkolatokig
essive-formal	útburkolatként	útburkolatokként
essive-modal	—	—
inessive	útburkolatban	útburkolatokban
superessive	útburkolaton	útburkolatokon
adessive	útburkolatnál	útburkolatoknál
illative	útburkolatba	útburkolatokba
sublative	útburkolatra	útburkolatokra
allative	útburkolathoz	útburkolatokhoz
elative	útburkolatból	útburkolatokból
delative	útburkolatról	útburkolatokról
ablative	útburkolattól	útburkolatoktól
non-attributive possessive – singular	útburkolaté	útburkolatoké
non-attributive possessive – plural	útburkolatéi	útburkolatokéi

Possessive forms of útburkolat

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	útburkolatom	útburkolataim
2nd person sing.	útburkolatod	útburkolataid
3rd person sing.	útburkolata	útburkolatai
1st person plural	útburkolatunk	útburkolataink
2nd person plural	útburkolatotok	útburkolataitok
3rd person plural	útburkolatuk	útburkolataik

Further reading

• útburkolat in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.